Csökkenő állatállományok, állati termék-előállítás és alapanyag kivitel és igen mostoha közgazdasági környezet jellemzi a mezőgazdasági főágazatot. Fekete Balázs a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke bevezetőjében beszélt az állattenyésztési ágazatok hosszú évek óta tartó zsugorodásáról és leépüléséről. Az állattenyésztés aránya alig 30 százalékot ér el a növénytermesztéshez képest. Egyre kevesebben akarnak állattenyésztéssel foglalkozni. A feketekereskedelem aránya soha nem látott méreteket öltött, egyes ágazatokban eléri a 40 százalékot. Az időjárás viszontagságait tetézi az érthetetlenül lassú és gazdabarátnak semmiképpen nem nevezhető hivatali ügyintézés.

Az állattenyésztés a munkaerő igényes ágazatok közé sorolható. Húsz-huszonöt tehén, negyven-ötven koca és szaporulata még intenzív tartástechnológiával is egy munkahelyet tud teremteni.

A leépülésből kilábalni akkor lehet, ha a kormány visszaállítja a tisztességes munka becsületét, nem gördít közgazdasági (ÁFA, piacra jutás), illetve hatósági akadályokat a dolgozni akaró gazdák elé, továbbá ha a magyar állattartó magyar tenyészállatot vásárol, nem külföldit. A Magyar Állattenyésztők Szövetsége kész minden tőle telhető segítséget megadni a kormánynak annak érdekében, hogy a magyar állattenyésztők végre  érezzék: érdemes és megéri dolgozni ebben az ágazatban.

Czerván György államtitkár előadásában kiemelte, hogy erős állattenyésztés nélkül nincs erős növénytermesztés, együttesen a két erős ágazat nélkül pedig nincs erős vidék és erős ország. Az új kormányzat érzi a két hónapja kapott hatalmas bizalmat, de egyúttal ezt óriási felelősségnek is tartják. Elmondta, hogy mind Orbán Viktor miniszterelnök, mind Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter elkötelezettek a mezőgazdaság és azon belül az állattenyésztés iránt. Abban mindenki egyetért, hogy kiválóak az agráradottságaink, a felhalmozott szakmai tudás. Fekete Balázs bevezetőjében elhangzott gondokról elmondta, azok nagy része számára ismertek, hiszen egészen a közelmúltig napi szinten dolgozott a mezőgazdaságban, de sajnos ehhez hasonló problémák minden ágazatra jellemzőek. Jelenleg nincs egy perspektivikus ágazat a mezőgazdaságban, ahol kiszámítható, stabil jövedelemmel lehetne számolni.

Nem hozta meg a várt eredményeket az uniós csatlakozás sem. Az új kormány gazdaság talpra állításának középpontjában – ahogy az a programjukban is elhangzott – a munkahelyteremtés áll. 10 év alatt 1 millió új munkahelyet akarnak létrehozni. Ennek egyik pillére lehet a mezőgazdaság, azon belül is nem a szántóföldi növénytermesztésben van erre lehetőség, hanem az állattenyésztésben, a kertészeti és erdészeti ágazatokban. A jövőben, ha valamely ágazat számára támogatásról döntenek, azt fogják elsőként megvizsgálni, hogy azzal mennyi munkahelyet teremtenek, vagy mennyit őriznek meg. A hatóság és hivatalok szemléletváltásában szintén változás várható, tudatosítani szeretnék az államigazgatásban dolgozókkal, hogy ők vannak a termelőkért, nem pedig fordítva. A jó kormány a termelők piacra jutását segíti elő azzal, hogy ehhez a feltételeket megteremti.

A 2014-től kezdődő új uniós pénzügyi ciklussal kapcsolatban kiemelte: rendkívül nagy a felelősségünk és sok munka vár ránk a 2011-es elnökségi évben. A támogatások elosztásában továbbra is fenn kívánják tartani a jelenlegi pillér rendszerű támogatásokat. Az ország mezőgazdaságának jelenleg a szélsőséges időjárási viszonyok jelentik a legnagyobb problémát. Elemi károk enyhítésére a tárcától 4 milliárdot vontak el. További segítségként a SAPS és Top up támogatások 70%-át előlegként még ebben az évben, október közepétől tervezik kifizetni. Véleménye szerint a kárenyhítési rendszer hosszútávon működőképes, ám ennek feltétele, hogy ilyen katasztrófa 10 évente egyszer forduljon elő. Jelenleg a kárenyhítési alapban 4,5 milliárd Ft van. Tisztában vannak azzal, hogy ez messze nem elégséges. Nyitottak azzal a MÁSz javaslattal kapcsolatban, hogy a gyep és legelőterületek is belekerüljenek a kárenyhítési rendszerbe, de ehhez nehéz viszonyítási alapot, hozamokat rendelni, azonban a feladat megoldható.

A jelenlegi SAPS támogatási rendszer jelentős változás előtt áll. Az állattenyésztés számára nagy gondot jelent, hogy a top up támogatások évről évre folyamatosan csökkennek, majd 2013-ban teljesen megszűnnek. Dolgoznak azon, hogy a jövőben ezek az ágazatok hogyan tudják továbbra is a támogatási összegeket megkapni. A javaslatokat folyamatosan várják a szakmai szervezetektől. A tenyésztőszervezetek munkáját legnagyobb mértékben befolyásoló tenyésztés-szervezési támogatások, MÁSZ által javasolt szintre történő emelése érdekében olyan érveket kell felsorakoztatni, amelyek a kormányzati szándékkal egybecsengenek. Ilyen a munkahelyteremtés, hiszen a tenyésztés tipikusan munkaerő igényes tevékenység. A rövidtávú intézkedések mellett egy 10 évre szóló agrárstratégiát kívánnak készíteni, amihez szeptember végéig szeretnék bekérni a szakmai szervezetek javaslatait. A jövő évi költségvetés egyik fontos része lehet az ágazatot érintő ÁFA csökkentés.

A földkérdéssel kapcsolatban elmondta, nem fogják engedni, hogy külföldiek kezébe kerüljön a magyar termőföld. A földtörvényt először az elővételi jogok szempontjából fogják módosítani. Abban az esetben, ha az unió nem fogadja el a moratórium meghosszabbítását, gyakorlati oldalról fogják ellehetetleníteni a külföldiek földvásárlását. Szándékukban áll elő-haszonbérleti jogot adni az állattenyésztőknek, azonban ennek feltétele, hogy ki lehessen szűrni a külföldieket ebből a körből.

A MÁSZ ÁFA csökkentési javaslatára reagálva elmondta, hogy ez teljesen egyezik a szándékaikkal, sőt tanulmányozzák a 0 százalékos áfa bevezetésének lehetőségét is, bizonyos alapanyagok esetén.

Dr. Kardeván Endre bevezetőjében kiemelte, hogy állatorvosként mindig is közel állt hozzá a szakma. Egy új állattenyésztési törvény kidolgozásának újraindítását támogatják. A hatósági díjtételekkel kapcsolatban kiemelte, hogy azok az MgSzH bevételi forrásának tekinthetők, így nem tud olyan ígéretet tenni, hogy azokat drasztikus mértékben fogják tudni csökkentetni. A tenyésztőszervezetek éves ellenőrzése díjmentes, hiszen hivatalból indított eljárásról van szó. A díjtétel rendelet egy nagyon régi, 1994-ben íródott jogszabály, amelyet öt éve nem módosítottak és már nagyon aktuális az áttekintése. Arra ígéretet tett, hogy az új díjtételek kidolgozásánál tekintetbe veszik az ágazati helyzetet.

A DNS alapú származás ellenőrzési vizsgálatok rendkívüli késedelmeire válaszként elmondta, hogy az áprilisi belső vizsgálat után május végére már 22 napra csökkent az eredmény kiküldés ügyintézési határideje.

A kisebb szarvasmarha-állományok önálló tenyészetként való elismerésével kapcsolatos MÁSz kérésre elmondta, hogy ezt csak azoknál a gazdáknál javasolják, ahol a jelölés és nyilvántartás teljesen rendben van. Megalapozott kérelem esetén ki fogják adni a szükséges engedélyt. Ha füljelző behelyezést minden tenyésztő automatikusan maga végezné, kezelhetetlenné válna a rendszer.
Import élelmiszerek másodlagos vizsgálata arra fog irányulni, hogy ami nem megfelelő minőségű élelmiszer, ne kerülhessen a polcokra. Ez persze egyaránt vonatkozik a hazai és külföldi élelmiszerekre. Minden külföldről behozott élelmiszert bejelentési kötelezettség fog terhelni. A kereskedőnek be kell jelenti az elsődleges betárolási helyet és havi jelentési kötelezettségük lesz. Ezeket a helyeket kockázatelemzés alapján fogja a hatóság rendszeresen ellenőrizni.

Az államtitkár bejelentette, hogy a marhalevél és útlevél júliustól az áprilisi 1500 forintra emelés után 500 Ft-ba kerül egységesen.