Az új kormány gazdaságfejlesztésének középpontjában a munkahelyteremtés áll, és ennek fontos tere lehet az állattenyésztés.


- Szerintem az állattenyésztésen leginkább szemléletváltozással lehet segíteni – mondta Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára. - Az új kormánynak fontos a munkahelyteremtés, s 10 év alatt egymillió új munkahelyet akar teremteni. Ezt olyan ágazatokban lehet megvalósítani, amilyen az állattenyésztés is, és meg lehet találni azokat a támogatási formákat, amelyekkel ebbe az irányba lehet mozdulni. De nemcsak a támogatással és a szemléletváltással lehet segíteni. A megtermelt állati termékeknek piacot is kell szerezni. Nyilván, minél magasabb a feldolgozottsága, annál nagyobb a hozzáadott érték, és annál nagyobbnak kellene lennie a jövedelemnek.

No, ez nem teljesen van így. Általában a jövedelem nagy része a kereskedelemben csapódik le. Tehát elsősorban vertikumban kell gondolkodni, magyarul az állattenyésztő, a termelő is legyen érdekelt a feldolgozásban és az értékesítésben.

- Ön az előadásában azt mondta, hogy a kicsiket jobban kell támogatni. Aztán egy felszólaló, és azt mondta: a „nagyok”, vagyis a nagyüzemek az állattenyésztés 70 százalékát tudják magukénak, ám bérelt földön gazdálkodnak, és félnek attól, hogy a földtörvény az ő érdekeiket nem veszi figyelembe.


- Én úgy érzem, hogy valamennyi szereplő érdekei figyelembe vannak véve, illetve figyelembe lesznek véve. Az egy más dolog, hogy a programunknak a középpontjában a családi kis- és középvállalkozások támogatása áll. El tudom képzelni, sőt, kívánatos is, hogy a „kicsiket” jobban segítsük, mint a „nagyokat”.

- 1990 és 2000 körül nem gondoltuk, hogy ilyen mélypontra süllyed a magyar állattenyésztés – összegezte véleményét Fekete Balázs, a MÁSz elnöke. – A szarvasmarha-állomány jelentősen lecsökkent. A tejelő szarvasmarhák közül a termelés-ellenőrzött állomány 10 év alatt 90 ezerrel csökkent, 270 ezerről. Ez az egyharmada az állománynak.

Ugyanilyen arányú csökkenés tapasztalható a sertéságazatban. Nem olyan régen, 6-7 évvel ezelőtt még 5 millió felett volt a sertéslétszám Magyarországon. Akkor még álmodoztunk, hogy lehet ez 6-7 millió is. Ma 3,1-3,2 millió sertésünk van. Évente 4,3-4,4 millió sertést vágunk, azaz a vágott állomány 25-30 százaléka külföldről származik. Nettó sertéshús importőr lett Magyarország. Az az ország, amely korábban nemcsak a magyar lakosságot látta el élelmiszerrel, hanem sok más országba is exportált. Tejtermékből szintén nettó importőrök vagyunk.

Az úgynevezett UHT-s tej 70-80 százaléka külföldről származik, a trappista sajt fele szintén. Nagy a várakozás a mezőgazdasági kormányzattal szemben. Véleményünk szerint meg kellene próbálni megfordítani ezt a csökkenő tendenciát. Vissza kellene állítani a magyar állattenyésztés, a magyar mezőgazdaság becsületét. Olyan szabályozókat szeretnénk, ami segíti a munkánkat, ami nem lehetetlenít el, hanem segít. Ügyfélbarát hivatalokat szeretnénk, olyan jogszabályokat, amik lehetővé teszik a termelést, s ne gátolja a munkánkat a sok-sok adminisztrációs előírás és kötelezettség. Kevesebbet kellene elvonni. Nagyon sok szolgáltatási díjat fizetünk az államnak, tehát, ha ilyen címeken nem kellene annyi kis adót fizetnünk, akkor kevesebb támogatásra lenne szükség.