A magyar gazdák is részesülnek a digitális átállás előnyeiből

Mint beszámoltunk róla, elkészült a Digitális Agrár Stratégia szakmai tervezete. Fazekas Sándor földművelésügyi minisztert, Győrffy Balázst, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnökét és Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkárt a hírt bejelentő sajtótájékoztató után kérdeztük.

A Digitális Agrár Stratégia melyik eleme a legfontosabb a miniszter számára?

A leglényegesebb az, hogy a szemünk előtt zajló korszakváltás idején segíthessük a magyar gazdákat, hogy ők is részesülhessenek az agrárdigitalizáció előnyeiből. Hogy versenyképesebbek legyenek, könnyebben és takarékosabban termelhessenek. A változások az életformát is érintik, hiszen a technika jóvoltából a jövőben kényelmesebben lehet majd gazdálkodni.

Számomra a PREGA Konferencia is azt üzente, hogy gyors átalakulás zajlik a területen. A részvételi adatok pedig arra utaltak, hogy a magyar gazdák fogékonyak ezen vívmányok Iránt. A stratégia kellő alapot teremt ahhoz, hogy minél hamarabb el tudják sajátítani ezeket a megoldásokat.

Mit remélhet egy magyar gazdálkodó a stratégiától?

Legfőképpen azt, hogy hozzájut azokhoz az információkhoz – lehetőleg térítésmentesen –, amelyek ahhoz kellenek, hogy a technológiai fejlődés eredményeit be tudja építeni a gazdálkodásába.

Fazekas Sándor: "A digitális rezsicsökkentés révén térítésmentesen lehet majd hozzájutni a különböző nyilvántartásokban található adatokhoz." – fotó: Gyulai Tóth Zoltán/NAK

A sajtótájékoztatón szóba hozott digitális rezsicsökkentés hogyan néz majd ki a valóságban?

Remélem, sikerül majd végig vinni ezt az elemet is. Ehhez kell a kormányzat állásfoglalása és mellé az anyagi háttér megteremtése is. Elsősorban arról van szó, hogy a különböző nyilvántartásokban található adatokhoz miként lehet majd térítésmentesen hozzájutni.

Milyen gazdálkodási mutatók javulásával számolnak a digitális átállás jóvoltából?

Például a termésátlagokat tekintve 10-15 százalékos többletet jelenthet a precíziós technológia. Minden egyes munkaműveletben jelentős energia- és költségmegtakarítás érhető el. Gondoljunk például a permetező rendszerrel ellátott drónok alkalmazására, amelyek célzottan azt a növénycsoportot kezelik, ahol a betegség már felütötte a fejét. Nem kell az egész táblát lepermetezni. Ezek által az sem fordulhat elő, hogy gazdálkodó későn észlelje a kártevők jelenlétét. Bízom abban, hogy ezeket a technológiákat a lehető leggyorsabban sikerül majd megtanulni és alkalmazni.

A Digitális Agrár Stratégiát most milyen szinten fogadták el?

Ez egy tervezet, amelyet egy szakmai munkacsoport dolgozott ki a miniszterelnöki biztos, Deutsch Tamás vezetésével. A most kezdődő társadalmi vita után kerül a kormány elé.

A tervezetben már van arról szó, hogy kinek milyen szerepe lesz a megvalósításban?

Ez egy olya részletes tervezet, amelyben a menetrend teljes egészében benne van. Interneten már hozzáférhető.

Győrffy Balázs: az agrárdigitalizáció nem ördögtől való dolog, hanem nagy lehetőség

A Digitális Agrár Stratégia milyen feladatot ró a NAK-ra, illetve milyen feladatokat érez magáénak a szervezet?

Olyan változás zajlik a világban, amely – ha tetszik, ha nem – már elért hozzánk is, és alapjaiban határozza meg, milyen lehetőségeink lesznek a jövőben. Az alkalmazkodáshoz nyitottság és szemléletváltás kell, már az első – vagy még inkább a nulladik – lépésben. Az a feladatunk, hogy bemutassuk, ez nem ördögtől való dolog, hanem nagy lehetőség, amellyel élnünk kell.

Győrffy Balázs: "Minél jobban támaszkodunk a digitális megoldásokra, minél inkább adatbázisokra alapozva hozunk döntéseket, annál nagyobb megtakarítást és termelékenységnövekedést érhetünk el." – fotó: Gyulai Tóth Zoltán/NAK

Már elérhetőek azok a számítások, amelyek megmutatják: minél nagyobb mértékben támaszkodik egy vállalkozás a digitális megoldásokra, a precíziós technológiára, minél inkább az adatbázisokra alapozza a döntéseit, annál nagyobb hektáronkénti megtakarítást és termelékenységnövekedést ér el.

Tehát csökkenő költségek mellett magasabb bevételt képes realizálni.

Ráadásul az extra kényelmi funkciókat is élvezheti, gondoljunk csak a mai csúcstechnikával felszerelt erőgépekre, kombájnokra.

Az új technológia természetes velejárója a környezetterhelés csökkenése vagy az élelmiszerbiztonság javulása is. Mindezen megoldások alkalmazása óriási információtömeg feldolgozását igényli. Ez is olyan tennivaló, amelyben a kamarának szerepet kell vállalnia. Az összegyűjtött és a gazdák számára is „emészthető” módon feldolgozott információk szervezett keretek között történő átadása komoly feladat. Ennek a tervezett Digitális Agrár Akadémiánk jó keretet adhat.

A társadalmi vitában is részt vesz az agrárgazdasági kamara?

Valóban, ne felejtsük el, hogy ez még csak egy tervezet. A társadalmi vita után, valamikor az év közepén várható, hogy ebből egy kiforrott anyag születik, kormányzati támogatással, költségvetési forrásokkal. Ami a társadalmi vitát illeti, a tervezetben benne van a véleményünk. Ha úgy adódik, természetesen szívesen érvelünk a saját igazunk mellett. Ha lesz jobb megoldás, mint amit mi javasoltunk, azt örömmel vesszük.

Hová fog eljutni a stratégia megvalósítása során a magyar mezőgazdaság? Ebben milyen szerepe lesz a kisebb és a közepes vállalkozásoknak?

A mezőgazdaságban ma nagyjából 2500 olyan termelő van, aki valamilyen precíziós gazdálkodáshoz köthető megoldást alkalmaz. Nem tagadható, hogy ezek jellemzően a nagyobb, innovatívabb, tőkeerősebb vállalkozások. Természetesen nincsenek kizárva ebből a kis és közepes családi vállalkozások sem. Megoldás lehet erre a helyzetre például az önkéntes gazdálkodási együttműködés. Lesz, akit ebbe az irányba fordít a helyzet, mások talán önállóan is képesek lesznek arra, hogy alkalmazzák az új technológiákat. De tény, hogy a jövedelemtermelő képesség alapjaiban attól függ majd, ki mennyire képes az egyre inkább változó környezethez jól alkalmazkodni.

Győrffy Balázs: "A mezőgazdaságban ma nagyjából 2500 olyan termelő van, aki valamilyen precíziós gazdálkodáshoz köthető megoldást alkalmaz." – fotó: Gyulai Tóth Zoltán/NAK

A kamara elnökeként melyik az az elem, amelyet leginkább üdvözöl a Digitális Agrár Stratégiában?

Azt, hogy egyáltalán eljutottunk az erről való gondolkodásig. Deutsch Tamás miniszterelnöki biztos is kitért rá a sajtótájékoztatón, hogy Európában ilyen kész stratégia még nincsen. Most lépéselőnyre tudunk szert tenni, mert végig gondoltuk a lehetőségeket, a kockázatokat, és ez alapján megyünk előre, nem ad-hoc módon.

Nem abból fakadt a stratégiakészítés, hogy nagy hátrányt kell behoznunk?

Egyáltalán nem vagyunk nagy hátrányban! Sőt, az uniós átlagot legalább elérő szinten alkalmazzuk az új megoldásokat. Inkább az a cél – és ez komoly változás az elmúlt időszakhoz képest –, hogy most mi szeretnénk előre menni, és a változásból fakadó előnyöket kihasználni. A folyamat elején ugyanis mindig nagyobb a marzs, mint a közepén vagy a végén. Ezt kell nekünk jól meglovagolni, és a stratégiát szakmai konszenzussal végig vinni, hogy aztán guruló forintokká válhassanak a gazdálkodók zsebében.

Kis Miklós Zsolt: elsősorban az új generáció a fő célcsoport

A stratégiában megfogalmazott célok milyen messze vannak a jelen valóságától?

Ez a stratégia abszolút a jelen valóságából indul ki, és egy soha véget nem érő folyamatként tekint a digitalizációra. Komplex anyag, amely jól foglalja össze mind azt a célt, és mind azt az eszközrendszert, ami az agrárdigitalizáció megvalósítása érdekében szükséges.

A következő 5-10 évben végbemenő technikai-technológiai fejlődés nagymértékben alakítja át a magyar mezőgazdaságból élők körülményeit, és segítséget nyújt a költségek csökkentéséhez, a hatékonyság növeléséhez. Mindez az ember számára felfoghatatlan mennyiségű adathalmazt is jelent, amelynek kezelését és felhasználását is meg kell oldani.

Kis Miklós Zsolt: "Azokat a szereplőket is be kell vonnunk ebbe a folyamatba, akik eddig nem igazán érezték a digitalizáció jelentőségét." – fotó: Agroinform.hu

Hova jutunk el, ha megvalósul mindaz, amit most papírra vetettek?

Nagyon bízom abban, hogy mindez egy megújuló agráriumhoz vezet. Elsősorban az új generáció a fő célcsoport, de természetesen azokat a szereplőket is be kell vonnunk ebbe a folyamatba, akik eddig nem igazán érezték a digitalizáció jelentőségét. A stratégia lehetőséget nyújt a kisebb és közepes családi gazdaságoknak is, valamint a kertészettel és állattenyésztéssel foglalkozóknak. Jelenleg ugyanis főleg a nagyüzemi szántóföldi növénytermesztés kap érdemi technológiai segítséget.

A gazdálkodók számára mit jelent konkrétan, ha életbe lép a Digitális Agrár Stratégia?

Azt semmiképp, hogy egy borítékban mindjárt érkezik is a címükre valamilyen támogatás. Sokkal összetettebb ez a történet. Abban azonban biztosak lehetnek, hogy folyamatosan figyeljük a digitális világban és az agráriumban megjelenő újdonságokat, lehetőségeket. Azokat, amelyek egy teljesen új termelési struktúrában segítséget – akár egy szoftver- vagy eszközvásárlással – nyújthatnak a számukra.

Ebben megkerülhetetlen szerepe lesz a NAK-nak, hiszen a tudásátadás az alapja mindennek. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy ez a tudás minél szélesebb társadalmi rétegek számára rendelkezésre álljon.

A tudásátadáson túl valamilyen anyagi támogatást is jelenhet?

Ez még a jövő zenéje, és többek között a 2020 utáni közös agrárpolitika alakulásának a kérdése. A digitalizáció ugyanakkor nem csak annyiról szól, hogy a precíziós gazdálkodás új eszközeire támogatást nyújtunk. Megjegyzem: a teljes átállás csak a szántóföldi növénytermesztés esetében több száz milliárdot tenne ki – és akkor hol van még a többi ágazat –, ennyi nyilván nem fog rendelkezésre állni. De akár hazai, akár uniós forrásból bizonyára lesznek különböző támogatási lehetőségek a gazdák számára. Az igazi támogatás azonban az, ha az új tudás, az új technológia többletjövedelmet eredményez.

Magyarország Digitális Agrár Stratégiájának tervezete ITT olvasható.