- Ön a Kun Szövetség elnöke, egyik hobbija a nomád hagyományőrzés.

- Karcagi kunsági családból származom, nem is kérdés a kun kötődés, mert kunok vagyunk. A kunok közel 780 éve érkeztek Magyarországra, nomád nép volt, és számos hagyomány a mai napig él. Számomra ezek ma is rokonszenvesek. Például a szürkemarha, a rackajuh tartása, ez kun hagyomány, illetve a birkapörkölt főzése szintén ebbe a körbe tartozik. A Kun Szövetség ezeknek a szép régi hagyományoknak az ápolására, életben tartására alakult, és nagy megtiszteltetés számomra, hogy én lehetek az elnöke

- Milyen gondolatai támadtak akkor, amikor felkérték, hogy legyen a vidékfejlesztési miniszter két tárca egyesítéséből.

- Arra gondoltam, hogy azt, amit helyben, hosszú időn keresztül megpróbáltunk, dolgoztunk a városért, a magyar vidékért, azt sokkal nagyobb léptékben, nyilván nagyobb felelősséggel, de országosan is tudnám folytatni. Mert a magyar vidék ma nagy bajban van. Egy új vidékfejlesztési felfogásra van szükség. Más országokban láthatjuk azt, hogy a falu, mondjuk egy osztrák falu, vagy egy német kisváros, versenyképes életformát tud nyújtani az ott élőknek, illetve versenyképes más országok vidéki tájaival és a nagyvárosokkal is. Egy olyan virágzó magyar vidék a célunk, amely vonzó a fiatalok számára, és amely versenyképes a magyar városokkal, agglomerációkkal egyaránt.

- Vajon mennyire lesz partner ehhez az elmaradott magyar vidék. Eddig ugyanis menekültek onnan az emberek, a fiatalok, főként a munkanélküliség miatt, de más okokból is.

- Az egyik dolog az, hogy a vidék, ahol a mezőgazdaság szerepe meghatározó - hiszen mégiscsak egy agrár ország vagyunk, és a mezőgazdaság sorsában osztozik a többi ágazat is - nagyon fontos terület. Tehát szabadítsuk fel az adminisztratív kötöttségek alól az embereket. Tudjanak termelni, vállalkozni, alkalmi munkát vállalni, vállalkozásokat alapítani, illetve tudjanak helyben olyan kisüzemeket létesíteni, amelyek a termékeket egy magasabb szintű feldolgozottság irányába viszik, hiszen munkahelyek kellenek a magyar vidéken.

- Mindenfelé azt mondják az emberek, hogy egyre nehezebb napszámost kapni. A jelenlegi segélyezési politika ugyanis rombolta a vidéki társadalom, a falvak társadalmának szövetét, és elvette a munkakedvet.

- Nagyon fontos, hogy a dolgok a helyükre kerüljenek, köztük a szociálpolitika is. A közmunka, az legyen közmunka, az egy önálló profil. És van egy másik dolog, a munkaerőpiac.  Nagyon fontos, hogy kifehérítsük ezt a területet, ezért az alkalmi munkavállalásra, idénymunkára egyszerű szabályozást dolgoztunk ki, amely már hatályba lépett. S ha többet lehet keresni munkával, mint segéllyel, akkor azt hiszem, hogy az érdekeltség, az hasznos. Idénymunkáknál panaszkodnak a gazdálkodók, hogy nem lehet embert kapni. Addig nem is lehet, amíg a segély összege ennyire közel van a munkabérhez.

- Ön egy hatosfogatnak a bakján ülve fogja a gyeplőt, hiszen hat államtitkárt irányít. Most vajon melyiket fogja noszogatni, és melyiket visszafogni?


- Valamennyi terület nagyon fontos, hiszen a vidék, az egy egységes egész. Így a vidék fejlesztése, a vidéki környezet megóvása az ott élő embereknek közös feladata és egyben felelőssége. Szükségünk van arra, hogy a magyar vidék, a magyar föld, amely nemzeti kincs, jó állapotban álljon a rendelkezésünkre. Ebben a tájban élünk, és ezt szeretnénk tovább hagyományozni az utánunk következő nemzedékeknek is.