Messze a biomasszaforrások kínálják a legkedvezőbb árakat a fűtési célú energiafelhasználásban, azonban egyebek mellett kiszámíthatóbb szabályozási környezet és erőteljesebb kommunikáció is szükséges elterjedtsége további növeléséhez - ebben összegezhetők az Országos Erdészeti Egyesület Balassagyarmati Helyi Csoportja, a Megújuló Energia Szakosztály és az energiainfo.hu által szervezett szakmai fórumon elhangzottak. A biomassza utóbbi években mutatott növekménye elmarad a víz-, nap- vagy szélenergiához képest. A kilencvenes évek nekifutása után a 2000-es évek ugyan dinamikus fellendülést hoztak, részben klímavédelmi okok miatt is, azonban a válság finanszírozási környezete, a fosszilis energia árának csökkenése és az igények mérséklődése megtorpanáshoz vezetett - fogalmazott Drucker György, az energiainfo.hu vezető elemzője. Véleménye szerint Magyarország számára példaértékű lehet a német rendszer, amelyben a megújuló energiaforrások egymással is versengenek. A biomassza messze a legnagyobb támogatást élvezte a megújulók között Magyarországon, azonban ez is eltörpült a kapcsolt termelés hatalmas dotálása mellett.

A magánbefektetőknek egyértelműen nagyobb szerepet kellene vállalniuk, ehhez azonban transzparens, jól működő rendszert kell kialakítani, hogy a magántőke például a németországihoz hasonló kiszámítható közegben működhessen, ahol a stabil és kidolgozott rendszernek köszönhetően akár húsz évre előre is tervezhető a működés - mondta Kéri László, a Bioline Kft. ügyvezetője.
Az energiainfo.hu és a Forsense közös, 300 főt érintő felmérése szerint a szakemberek 30 százaléka a geotermia és mindössze 18 százaléka a biomassza, biogáz területén vár jelentősebb bővülést a következő években, amit részben a gyenge ágazati pr-tevékenység is magyarázhat, illetve a tájékozatlanság mellett a negatív kampányok is a tévhiteket erősítik. Nemcsak a társadalomban, de a szakemberek között is érzékelhető némi információs deficit azzal kapcsolatban, hogy fenntartható-e az erdőgazdálkodással összefüggő biomassza-termelés és -felhasználás - mondta Nagy Dániel, a Vidékfejlesztési Minisztérium természeti erőforrások főosztályának vezetője.

A kormány a véleményezésre rendelkezésre álló idő rövidsége miatt kezdeményezi az Európai Uniónak benyújtandó, 2020-ig tartó Nemzeti Megújuló Energia Cselekvési Terv júniusi leadási határidejének módosítását. Ezzel párhuzamosan a szakma, az önkormányzatok és a civil szervezetek részvételével széles körű konzultációt indít a tervezetről - jelentette be Olajos Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium energia- és klímapolitikai helyettes államtitkára az egyeztetés első állomását jelentő konferencián. A megújuló energia részarányának 2020-ig a jelenlegi 6-ról 13 százalékra történő emelésével, a megfelelő technológiák kiválasztásával legalább 70 ezer új munkahely jöhet létre, az ehhez szükséges finanszírozás 80 százalékát a szabadpiacról kell megszerezni, ehhez pedig a szabályozási környezet rendbetételére van szükség.