Nemcsak a közös agrárpolitika (KAP) felülvizsgálatára vonatkozó javaslatot fogadták el a Mezőgazdasági és Halászati Tanács (AGRIFISH) keddi ülésén az uniós tagországok agárminiszterei, hanem a szigorúbb szankciókat bevezető, a környezeti bűncselekmények kivizsgálásának és a kapcsolódó büntetőeljárások lefolytatásának javítását szolgáló jogszabályt is.

A brüsszeli közlemény szerint a frissített irányelv az Európai Unió egészére vonatkozóan minimumszabályokat állapít meg a környezetet károsító bűncselekmények és az ezekért kiszabható szankciók meghatározására.

Az irányelvet csak az EU-n belül elkövetett bűncselekményekre kell majd alkalmazni, a tagállamok azonban dönthetnek úgy, hogy joghatóságukat a területükön kívül elkövetett bűncselekményekre is kiterjesztik.

Az irányelvbe újonnan felvett bűncselekmények közé tartozik például a faanyagok tiltott kereskedelme, a hajók szennyezést okozó alkatrészeinek illegális újrafeldolgozása, valamint a vegyi anyagokra vonatkozó jogszabályok súlyos megsértése. Ez idáig környezeti bűncselekménynek a hulladék nem megfelelő gyűjtése, szállítása, hasznosítása vagy ártalmatlanítása, a szennyező anyagok illegális kibocsátása levegőbe, vízbe vagy talajba, védett állat-, illetve növényfajok egyedeinek elpusztítása, birtoklása vagy kereskedelme, valamint az ózonkárosító anyagok tiltott kereskedelme tartozott.

Az irányelvbe újonnan felvett bűncselekmények közé tartozik például a faanyagok tiltott kereskedelme is

Az irányelvbe újonnan felvett bűncselekmények közé tartozik például a faanyagok tiltott kereskedelme is – Fotó: Pixabay

Az új jogszabály a bűncselekmények minősített eseteiről is rendelkezik. Minősített bűncselekménynek számít, ha az irányelvben említett bűncselekmények valamelyikét szándékosan követik el, és az a környezet pusztulását, illetve visszafordíthatatlan vagy hosszan tartó károsodását okozza – részletezték.

A szándékosan elkövetett, halált okozó bűncselekmények büntetési tételének felső határa legalább tíz év szabadságvesztés lesz, a tagállamok azonban ennél szigorúbb büntetési tételt is megállapíthatnak nemzeti jogrendjükben. Más bűncselekmények esetében öt évig terjedhet a büntetésként kiszabható szabadságvesztés időtartama. A minősített bűncselekmények esetében legalább nyolc év lesz a büntetésül kiszabható szabadságvesztés felső határa – tájékoztattak.


A cégeknek a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetése esetén teljes globális árbevételük legalább 5 százalékát vagy 40 millió euró (mintegy 15,6 milliárd forint) pénzbírságot kell majd fizetniük. Minden egyéb bűncselekmény esetében a teljes globális árbevétel legalább 3 százaléka, vagy 24 millió euró (mintegy 9,3 milliárd forint) lesz a pénzbírság felső határa.
A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a természetes személyeket és a cégeket járulékos intézkedésekkel is szankcionálni lehessen, például arra lehessen kötelezni az elkövetőket, hogy állítsák helyre a környezetet, vagy térítsék meg az okozott kárt. Illetve ki lehessen zárni őket a közfinanszírozásból, vagy vissza lehessen vonni a részükre kiadott engedélyeket és jóváhagyásokat.

Az irányelv aláírása és kihirdetése után hatályba lép, a tagállamoknak ettől számítva két év áll rendelkezésére, hogy nemzeti szabályaikat hozzáigazítsák az uniós irányelvhez.