Thomas Dosch, a német Bioland Egyesület elnöke hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaságot gyökeresen át kellene állítani biotermesztésre. A Német Élelmezési Társaság ajánlásai értelmében vissza kellene szorítani a húsfogyasztást, az így szabaddá vált területeket – 4,2 millió hektárt – biotermesztéssel kellene hasznosítani. Mindez a klímavédelmet is hatékonyan szolgálná.
Ha a kidobott élelmiszerek mennyiségét a felére sikerülne leszorítani, úgy ezzel például Németországban 1,7 millió hektárt lehetne biotermesztésre visszakapni az elvett földterületből. Az agrárpolitikában olyan változtatásokra lenne szükség, melyek véget vetnének a német hús- és tejtermékkivitel erőteljes támogatásának. Egyedül a kiegyenlített exportegyensúly jóvoltából 900 000 hektárt lehetne az ökotermesztésre átállítani.
Az élelmiszer-pazarlás csökkentése is komolyan hozzájárulna a klímavédelemhez – fotó: Shutterstock
A német bioterületek növeléséhez elvileg a következő „mobilizálható területek” válhatnak szabaddá:
• Az állati élelmiszerek, főleg a hús termelésének 25 százalékos visszafogásával 2,1 millió hektár
• Az előbbiek 50 százalékos visszaszorításával 4,2 millió hektár
• A szántóföldi biomassza- és energiatermelés felhagyásával 1,77 millió hektár
• Az élelmiszerek el(ki)dobásának 50 százalékra mérséklésével 1,7 millió hektár
• A tej- és hústermékek kiegyensúlyozott exportjának megteremtésével 0,9 millió hektár.
A jelenlegi agrárpolitika már most számos olyan irányítási elemet tartalmaz, mely a mezőgazdaságnak a klímavédelemhez való hozzájárulását szolgálja. Gondoljunk itt az ásványi N-műtrágyákra kivetett adóra vagy a bioélelmiszerek értéktöbbletadótól való mentességére.