Talajszennyezés visszaszorítása növényekkel

A kőolaj-finomítás után visszamaradt iszap súlyos környezetkárosítási forrás. Égetése és „eltemetése” a környezetre és emberi egészségre káros hatással van. Ezért igen érdekesek azok a kísérletek, hogy az ilyen iszappal szennyezett talajok szennyezettsége hogyan csökkenthető bizonyos növényekkel (fitoremediáció).

Egy ezt szemléltető kísérletben víztelenített iszapot háromféle talajhoz kevertek 10-20-30-40 %-os arányban. 3 kg-os cserepeket töltöttek meg talajjal és azokba csenkeszt és tarackbúzát vetettek, majd 5 hónapig tartó termesztés után vizsgálták a hozamokat és a szennyezettség alakulását. A várakozásnak megfelelően a növények hozama csökkent, de a szennyezés mértéke is kisebb lett. A 40 %-os keverési variációjú cserepekben a csenkesz a szennyezettségi szintet 65 %-kal csökkentette. A tarackbúza a 30 %-os keverési variációban 55 %-kal csökkentette a szennyezettségi szintet.


Peszticidlebomlás baktériumokkal

A cipermetrin az egyik leggyakrabban használt növényvédő-szer, mely a második generációs piretroidok közé tartozik. Kevésbé bomlik le, toxicitása így nagy. A széles rovarirtó hatásspektrumáról is ismert (cipermetrin hatóanyagú) Cyperkill 25EC készítménynek is ez a hatóanyaga. A környezetben (nevezetesen vizes közegben) lévő szer hatékony és költségtakarékos lebontásában a Pseudomonas baktérium sokat ígérőnek látszik. 20-80 mg/l koncentrációjú értékek között vizsgálva kitűnt, hogy a koncentrációk növekedésével a várakozásnak megfelelően a lebontás hatékonysága fokozatosan csökkent. 20 mg/l dózis esetén 24 órán belül a szer lebomlott. A kapott eredmények arra hívják fel a figyelmet, hogy ez a baktériumos lebontási eljárás az eddigiek hatékonyságát felülmúlta, így nagy jövő előtt áll.



Talajfertőtlenítés – környezetbarát módon

A metilbromidos talajfertőtlenítést az USA-ban a farmerek 1930 óta alkalmazzák a fonálférgek, kártevők és kórokozók ellen. A metilbromid (is) a Föld sztratoszférikus ózonrétegének vékonyodásához járul hozzá.  A környezetszennyezéssel járó vegyszeres talajfertőtlenítés helyett nagy jelentősége van hatásos környezetbarát módszerek kifejlesztésének. Enyhe teleken gyakran számos kórokozó és kártevő populációja nem szorul vissza, ilyenkor különösen fontos a talajfertőtlenítés elvégzése. Borcserje (Piper nigrum)  és padlizsán ültevényekben komposztált baromfitrágyás trágyázást, melaszos adagolást és  anaerob talajfertőtlenítést (ASD) kombinálva alkalmaztak.

Az ASD-hez a talajfelszínt vízzel itatták át, és egy műanyagtakaróval fedték le, majd a mikrobiológiai aktivitás fokozásához szénforrásul melaszt adtak. A talajtakaró alatt a gyommagvak károsodást szenvedtek, a szénforrás és a víz pedig  fokozta a mikrobiológiai tevékenységet, ami együttesen konduktív védekezést eredményezett. Egy másik kísérletben a talajt napsugárzással melegítették és különböző adagú szerves anyagokkal és vízzel látták el. A cukornád ipari feldolgozása során keletkező hulladékanyag, a melasz volt az egyik szervesanyag-forrás. A melasz és a baromfitrágya együtt jelentősen csökkentette a fonálférgek populációit, hasonlóan eredményes volt a gyomok visszaszorításában is. A szoláris hőkezelés a talajt annyira felmelegítette, hogy a talajlakó kórozókra nézve halálosnak  (letálisnak) bizonyult.