Az enyhe idő, a csapadék, illetve a tavaszi fejtrágyázás miatt a növények 2-3 héttel előbbre tartanak fenológiai fejlődésükben, s a bokrosodás kimaradt a sorból – mondta Simonfalvi Elemér növényvédelmi szakmérnök, az országos növényorvosi kamara zalai küldöttje, az Agrokem Kft. ügyvezető igazgatója a Zaolnak.
A repce ideális termőterülete a hűvösebb és csapadékosabb Nyugat-Dunántúl és Északkelet-Magyarország. A globális hőmérséklet emelkedése azonban már Zalában is érezhető, aminek következtében a repce vegetatív, nyugalmi állapota rövidebb a kelleténél. A növényfajnak még 2-3 hétig nem lett volna szabad virágoznia, ehhez képest április elején már teljes virágzásba borult, ami azt jelenti, hogy túl korán ment át vegetatív állapotból generatívba. Ez azért baj, mert a repce termését nem a fő virágtengely hozza, hanem az oldalágak. Ahhoz viszont, hogy sok oldalága, elágazása legyen, tovább kellett volna maradnia vegetatív állapotban, magyarázta a szakember.
A repcénél is fontos a minél több oldalág – forrás: Pixabay
Az őszi vetések esetében biostimulátorokkal lehetett volna elősegíteni a bokrosodást.
A tendencia nem újdonság, azért is csökkent az elmúlt években a repce vetésterülete, mert már közel sem annyira jövedelmező, mint volt korábban. Ugyanis csak akkor éri meg, ha három, de inkább négy tonna terem hektáronként – ennek elérése most meglehetősen kétséges.
– A korai virágzást lehetett volna késleltetni biológiai készítményekkel, de a termelők inkább spóroltak. Az őszi gabonák a jó idő és a csapadék hatására úgy látszanak, mint ha behozták volna lemaradásukat, viszont a bokrosodás fázisa esetükben is kimaradt. Az az ideális állapot, amikor egy szem búzából három-négy kalász keletkezik. A bokrosodást hengerezéssel és növekedést szabályozó szerekkel lehetett volna elősegíteni. A megfelelő terméshozamért még most sem késő biostimulátorokkal serkenteni a búzát, hogy a növekedésnek indult egy-két szál mellett a másik két-három szálát is kifejlessze. Ugyan már a 24. órában vagyunk mindkét növény esetében, de az említett készítményekkel még hatékonyan lehetne beavatkozni – jelentette ki a szakember, aki azt is hozzáfűzte: a repcében már több mint egy hónapja meg kellett kezdeni a növényvédőszeres kezeléseket.
Simonfalvi Elemér úgy véli, idén jóval több védekezésre lesz szükség a kártevők ellen, mert folyamatos a betelepülésük jelentős részben az európai uniós szerkivonások és a felhasználások szigorítása következtében. A méhek védelmében már nem használható több szer, ez is biztosan terméscsökkenéshez vezet. A gabonák alsó levélemeletein megjelent a lisztharmat és az egyéb levélfoltosságok. A sárgarozsda is megfigyelhető a fejlettebb állományokban. Mint rámutatott: minden eddiginél fontosabbá vált a prevenció, a megelőző védekezés ugyanis már azok a régi, jól bevált, szisztemikus gombaölő készítmények sem alkalmazhatók, amelyekkel az alsó levélemeletek is kiválóan kezelhetők. A használható növényvédő szerek csak a felső levélemeleteket képesek "rendbe tenni."
Ha az őszi búza mindenhol ilyen szépen bokrosodna, nem lenne ok az aggodalomra – forrás: Pixabay
Összességében az uniós szerkivonások nagyon komoly versenyhátrányba hozták és szinte megoldhatatlan feladatok elé állították a magyar termelőket.
Az Agrokem Kft. igazgatója azt is jelezte: mindkét növény piaci helyzete javult egy kicsit, volt hogy a 170 ezer forintot is elkerülte a repce tonnánkénti felvásárlási ára az előkötésekben, a takarmánybúzának pedig 60 ezer forint felett van a tonnánkénti ára.
Simonfalvi Elemér hangsúlyozta: ezek az árak átlagos terméshozamnál már nem fedezik a termelési költségeket. Ezért a gazdálkodóknak meg kell kell őrizni, illetve növelni kell azt a terméspotenciált, amit mutatnak a növények, emellett minőséget kell produkálniuk. Ahogy már említette, még van lehetőség olyan biostimulátorok és lombtrágyák bevetésére, amelyek az oldalágak, illetve kalászok megtartását, fejlődését segítik elő. Ám gyors beavatkozás szükséges, ami persze, pluszköltség, de ha a termelők nem ruháznak be, sokat veszíthetnek – hangsúlyozta Simonfalvi Elemér.
