Már az idei védekezési szezon első hetében bizonyított a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által működtetett Országos Jégkármérséklő Rendszer (JÉGER). Az április 15-e és 28-a között eltelt két hétben számos alkalommal volt szükség az ezüstjodid párologtatását végző berendezések működtetésére.

A talajgenerátoros védekezés eredményeit jól mutatja, hogy míg a környező országokban lehullott nagyobb méretű és mennyiségű jégszemek jelentős kárt okoztak, itthon legfeljebb búza, illetve borsószem nagyságú jégszemek kísérték a zivatarokat.

jégkár

A környező országokban lehullott nagyobb méretű és mennyiségű jégszemek jelentős kárt okoztak – fotó: pixabay.com

Mozgalmasan indult a védekezési szezon az Országos Jégkármérséklő Rendszer (JÉGER) számára. Április 15-én több melegrekord is megdőlt hazánkban, Kiszombor állomáson országosan a legmagasabb hőmérsékletet mérték (31,4 fok), ezzel megdőlt a napi legmagasabb maximumhőmérsékleti rekord.

Mivel az április 15. előtti 3 hét nyáriasan meleg, száraz időjárásának egy markáns hidegfront vetett véget, az áprilisi időjárásra nem jellemzően több jégveszélyes zivatar alakult ki az országban.

A front érkezését követően több helyen 20 fokot csökkent a hőmérséklet, a délnyugati országrészben néhol 25 fokkal volt hidegebb a megelőző naphoz képest.

A hidegfront kellő mennyiségű nedvességet, hűvös levegőt hozott magával, így „berobbantotta" a légkört. Az április 15. és 28. között eltelt két hétben összesen hét napon volt szükség a talajgenerátorok bekapcsolására. Leghosszabb ideig az északi és a nyugati országrészekben volt szükség a talajgenerátorok működésére. Fontos kiemelni, hogy az induló hét egyből rácáfolt azokra a vádakra, miszerint a jégkármérséklő rendszernek bármi köze lenne a csapadékhiányhoz, hiszen a talajgenerátorok működése mellett az ország valamennyi részén esett az eső.

genrátor

Forrás: NAK


Bár az április 16-i lehűlést követően a megszokottnál alacsonyabb hőmérsékletek uralkodtak az ország meghatározó részén, a hideg idő ellenére több alkalommal heves záporok, szupercellás zivatarok alakultak ki, melyeket többfelé búza, illetve borsó nagyságú jég is kísért hazánkban.

A gazdálkodók ebben az időszakban összesen 34 esetben jeleztek kárt nem okozó jégbejelentést, a legtöbb észlelés Baranya és Győr-Moson-Sopron vármegyéből érkezett.  Ez a ciklon a szomszédos Romániában komoly mezőgazdasági károkat okozott.

jégkár

Forrás: NAK

Nem csak hazánkban alakult szélsőségesen az időjárás, hanem Európa több területen is problémát okoztak a heves zivatarok, amelyeket egyes térségekben nagyobb méretű jég is kísért.

Romániában, Görögországban, Bulgáriában és Horvátországban is jelentős károkat okozott a jégverés, Franciaországban, Spanyolországban és Portugáliában pedig nem csak a mezőgazdasági területeket érintette a kár, hanem a lakóépületeket is megrongálta a nagy mennyiségű jég.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által működtetett Országos Jégkármérséklő Rendszer (JÉGER) az idén hetedik védekezési szezonját kezdte meg, a riasztási időszak 2024. szeptember 30-ig tart. Az országos lefedettséget nyújtó, összesen 986 darab – 219 automata és 767 manuális – talajgenerátorból álló rendszer talajgenerátorai ezüst-jodid tartalmú hatóanyagot égetnek el, ami feláramlással a felhőkbe jut, ott csökkentve a kialakuló jégszemcsék méretét.

Fontos kiemelni, hogy a jégesők előfordulásának valószínűsége a JÉGER működése ellenére sem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amelyek a rendszer használata nélkül hullanának le.