Aki valaha ült az igazi, régi MTZ-kben, az sosem felejti el az érzést, ahogy keresgéli a két sebesség között a harmadikat, majd kellemetlenül nyugtázza a kipufogóból előtörő fekete füst hatására, hogy mégsem a jó sebességet találta meg. Aki sosem ült benne, az sem felejti el a jellegzetes recsegő hangot, amely a szinkrongyűrű nélküli váltóból jön, ha megpróbáljuk sebességbe rakni.
Az ikonikus reccsenés mémben – fotó: memgyar.net
De hol is voltak pontosan a sebességek, és hogyan működött?
Az ismerkedést kezdjük a híres váltótáblával, melyet rengeteg pólón, pulóveren és mémben láthatunk viszont. Egy igazi hardcore MTZ-fan ruhatárából nem hiányozhat egy ilyen ruhadarab.
A híres váltótábla – fotó: agroinform.hu
A sebességfokozatok helyének megértésének kulcsa az ábra bal oldalán található: A lényeg, hogy nem érhető el egyszerre az összes sebesség (ami a táblán van), hanem a sebességek két „szintben" helyezkednek el (melyet az ábrán fehérrel és feketével különböztetnek meg), és mi csak az aktuális szint/tartomány sebességeit tudjuk használni.
A váltóbotot kitérítjük teljesen balra – egy rugó ellenében –, majd kiválasztjuk, hogy az ábrán látható „I"-es vagy „II"-es tartomány sebességei közül szeretnénk választani a következőkben. Ezt a két tartományt gyakran nevezik „országúti" és „terep" tartományoknak, de többféle elnevezése is van.
_fill_540x300_0.jpg)
Miután kiválasztottuk a megfelelő tartományt a váltóbot előre- vagy hátranyomásával, szabadon választhatunk az elérhető sebességekből a váltóbottal (mint egy autónál), mivel a sebességekből így már csak három-három van az elérhető térben. Addig nem is szükséges többet a tartományválasztóba lépni megint – még leállítás után sem –, míg azt nem akarjuk újra megváltoztatni.
Vajon most melyik sebességben vagyok? – fotó: Agroinform.hu
Tehát a terep, vagyis az „I"-es tartományban elérjük a 4-es, 5-ös, 3-as és 1-es sebességeket, valamint a 9.-et, amely egy különleges sebesség, mivel minden tartományból elérhető, és elsősorban közúti közlekedésre való. A „II"-es, vagyis az országúti tartományban pedig elérhető a 2-es, 6-os, 7-es, 8-as és a már említett 9. fokozat. A hátramenetet minden esetben jobbra, a „legszélén hátra" találjuk, melyből van terep és országúti hátramenet is.
Ezenkívül meg kell említenünk a „felezőt". Ez a váltóbottól teljesen független váltókar, mely segítségével az éppen aktuális sebességet „felezhetjük" le, melyet „nyúl" és „teknős" ábrával jelölnek. Működtetéséhez szintén szükség van a kuplungra, viszont a váltóbot elmozdítása nélkül tudunk valamivel lassabban haladni, miközben nagyobb erőtartalék áll rendelkezésünkre a munkavégzés során.
Sebességfokozatok és sebességtartományok – fotó: Agroinform.hu
A régebbi típusú MTZ-k kuplungja egy egyszerű száraz, egytárcsás kuplungszerkezet, illetve a váltó is egy egyszerűbb, szinkrongyűrű nélküli megoldás volt. A könnyebb váltáshoz ajánlott volt a dupla kuplungozás, így könnyebben vette a sebességeket. Ezek a gépek még mindig nagy számban fordulnak elő gazdaságokban, hiszen karbantartásukhoz és javításukhoz még rengetegen értenek, és viszonylag olcsó az alkatrész, és könnyen hozzáférhető.
MTZ indítása mém – fotó: Gazdák Tere Facebook
Indexkép: Shutterstock
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
