A beporzás hiánya már ma is ölhet
Az Environmental Health Perspectives folyóiratban megjelent új tanulmány a beporzás és az egészséges táplálkozás közötti kapcsolatot tárja fel.
A Bostoni Egyetem kutatói azzal érvelnek, hogy a nem megfelelő beporzási szint a gyümölcsök, zöldségek és diófélék termelésének 3-5 százalékos csökkenését eredményezte, ami a becslések szerint évente 427 000 halálesetet okoz.
„A biodiverzitásról szóló vita egyik kritikus hiányzó része az emberi egészséggel való közvetlen kapcsolatok feltárásának hiánya. Ez a kutatás megállapítja, hogy a beporzók elvesztése már most is hatással van az egészségünkre, olyan mértékben, mint más globális egészségügyi kockázati tényezők, mint például a prosztatarák vagy a szerhasználati anomáliák” – mondta el Samuel Myers, a tanulmány vezető szerzője és a Föld egészségével foglalkozó vezető kutató.
Számszerűsített hatások
A tanulmány rámutat arra is, hogy az egészségtelen táplálkozás a szívbetegségek, a cukorbetegség, bizonyos rákos megbetegedések és a stroke vezető oka. A tudósok azzal is érvelnek, hogy ez az első olyan tanulmány, amely számszerűsíti a vadon élő állatok beporzóinak emberi egészségre gyakorolt hatásait. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a természeti rendszerekre nehezedő emberi nyomás „riasztó veszteségeket okoz a biológiai sokféleségben”, rámutatva arra is, hogy a rovarpopulációk évente 1-2 százalékkal csökkennek, ami pedig azt eredményezi, hogy
"A szakértők egy lehetséges „rovarapokalipszis” bekövetkezésétől tartanak."
A Rainforest Alliance fenntartható mezőgazdaságért dolgozó szervezet nemrégiben kiemelte a rovarok fontosságát az egészséges ökoszisztéma, az élelmiszertermelés és az „emberiség túlélése” szempontjából. „Ezért olyan ijesztő, hogy kirajzolódik egy rovarapokalipszis."
"A Biological Conservation szerint a rovarok nyolcszor gyorsabban pusztulnak ki, mint az emlősök, a madarak és a hüllők. A tudósok szerint ilyen ütemben a rovarok egy évszázadon belül teljesen eltűnhetnek”
– nyilatkozta a Rainforest Alliance. A tanulmány kifejti azt is, hogy a rovarbeporzók a növényfajták háromnegyedénél növelik a terméshozamot, és nélkülözhetetlenek a gyümölcsök, zöldségek és diófélék növekedéséhez – melyek egytől egyig egészséges élelmiszerek a számunkra. A kutatók azzal érvelnek, hogy a túlzott és nem megfelelően végzett peszticidhasználat, a földhasználat megváltoztatása és a klímaváltozás előrehaladása mind olyan tényezők, melyek veszélyeztetik az ember egészséges élelmiszer-ellátását, mert veszélyeztetik a vadon élő beporzókat is.
A tanulmány kifejti azt is, hogy a rovarbeporzók a növényfajták háromnegyedénél növelik a terméshozamot, és nélkülözhetetlenek a gyümölcsök, zöldségek és diófélék növekedéséhez – melyek egytől-egyig egészséges élelmiszerek a számunkra. Kép: Unsplash
Eddig nem vizsgált összefüggéseket is felfedeztek
A beporzók terméshozamra gyakorolt hatásainak különbségeit vizsgálva a kutatók Ázsia, Afrika, Európa és Latin-Amerika gazdaságaiból származó empirikus bizonyítékokat kerestek, melyek világosan megmutatták, hogy a beporzás hiánya miként okozott nagy termésveszteséget. Ahhoz, hogy meg tudják becsülni a beporzásban bekövetkező változások okozta kedvezőtlen egészségügyi hatásokat, felmérték a tanulmányban a táplálkozási és halálozási kockázatok összefüggéseit.
A globális környezeti változások egészségügyi hatásai leginkább a világ legszegényebb országainak lakosságában jelentkeznek, például Dél-Ázsiában és a Szaharától délre fekvő Afrikában. A tanulmány azonban arra is rávilágított, hogy a legjelentősebb terhelés az olyan közepes jövedelmű, nagy népességű országokban jelentkezett, mint például Kína, India, Indonézia és Oroszország.
A tanulmány kiemelte, hogy a csökkent intenzitású beporzás károsítja az ökoszisztéma egészét.
A globális környezeti változások egészségügyi hatásai leginkább a világ legszegényebb népességeinél jelentkeznek, például Dél-Ázsiában és a Szaharától délre fekvő Afrikában. A tanulmány azonban kimutatta azt is, hogy a legjelentősebb kockázat a közepes jövedelmű, nagy népességű országokra jellemző, mint például Kína, India, Indonézia és Oroszország.
A globális környezeti változások egészségügyi hatásai leginkább a világ legszegényebb népességeinél jelentkeznek, például Dél-Ázsiában és a Szaharától délre fekvő Afrikában. Kép: Unsplash
Erre figyelni kellene
„Az eredmények meglepőnek tűnhetnek, de tükrözik az élelmiszerrendszerek és az emberi populáció mögött világszerte meghúzódó tényezők összetett dinamikáját. Csak az ilyen típusú, tudományterületeket összekapcsoló modellezéssel tudjuk jobban meghatározni a probléma nagyságát és hatását” – mondta Timothy Sulser, a Nemzetközi Élelmiszerpolitikai Kutatóintézet vezető tudósa.
A környezet egészségének védelmén túl az emberi egészség és a gazdaság is kulcsfontosságú tényező. Matthey Smith, a tanulmány vezető szerzője és a Környezet-egészségügyi Minisztérium kutatója arra a következtetésre jutott, hogy túl keveset teszünk a beporzók megsegítésére, és ez nem csak a természetet károsítja, hanem az emberi egészséget is.
(Forrás: Foodingredientsfirst)
