Esztétikai szelekció

Virágokat nem csak azok szépsége miatt ültetünk a kertünkbe, gyakran a méhek és más beporzók odavonzása és a biológiai sokféleség elősegítése is cél. Azonban ez nem biztos, hogy minden faj esetében ugyanolyan jó ötlet. A zöldterületek díszítésére a legtöbb városi és amatőr kertész a nemesített növényekre támaszkodik - olyanokra, amelyeket szelektíven tenyésztettek bizonyos tulajdonságaik, például díszítő értékük miatt. Feltűnő színeikkel, szokatlan formáikkal és nagyobb arányaikkal ezek a virágos növények vonzóak lehetnek az emberi szemnek, ugyanakkor a méhek és más beporzók számára azonban nem feltétlenül hasznosak, gyakran éppen ellenkezőleg:

Az egyik legnépszerűbb, Dél-Amerikában őshonos kerti virág, a petúnia például eredetileg öt szirmú volt. A mesterséges szelekció miatt hibrid fajtáinak ma már néha 10 is van. Szeretjük a nagy, feltűnő virágokat. Annak érdekében, hogy a virágok még vonzóbbak legyenek, kiválasztottunk néhány dupla szirmokkal rendelkező fajt. Ez a tulajdonság azt a benyomást kelti, hogy a növény virága nagyobb."

A zöldterületek díszítésére a legtöbb városi és amatőr kertész a nemesített növényekre támaszkodik - olyanokra, amelyeket szelektíven tenyésztettek bizonyos tulajdonságaik, például díszítő értékük miatt. Kép: Pexels

A zöldterületek díszítésére a legtöbb városi és amatőr kertész a nemesített növényekre támaszkodik - olyanokra, amelyeket szelektíven tenyésztettek bizonyos tulajdonságaik, például díszítő értékük miatt. Kép: Pexels

"A valóság eközben az, hogy a beporzók számára létfontosságú nektárrész a kontraszelekció miatt már nem is biztos, hogy egyáltalán létezik. Más esetekben ott van a létfontosságú rész, de az extra szirmok elrejthetik azt"

- magyarázta el Stephanie Frischie, az Oregon állambeli Portlandben működő Xerces Society nonprofit szervezet őshonos növényi anyagokért felelős szakértője, majd így folytatta: a petúniával pontosan ez történt. A hibrid "dupla virágú" fajtáknál a nektárt termelő részek nagyrészt eltűntek, mivel a növények fokozatosan egyre többet fektettek a nagy számú és méretes szirmok létrehozásába.

A városaink tele vannak ezekkel az esztétikai tulajdonságaik alapján kiválasztott növényekkel. Néhány évvel ezelőtt még a vadon élő növények voltak többségben, de fokozatosan megváltoztak a dolgok. A városi kerttulajdonosok elkezdtek olyan fajokat preferálni, melyek vonzóbbak az emberek számára. Ezek a kritériumok kevésbé nyilvánvalóak a rovarok számára, melyek szenvednek ettől a természetelllenes szelekciótól" - mondta el Frischie.

A városi kerttulajdonosok elkezdtek olyan fajokat preferálni, melyek vonzóbbak az emberek számára. Kép: Pexels

A városi kerttulajdonosok elkezdtek olyan fajokat preferálni, melyek vonzóbbak az emberek számára. Kép: Pexels

Riasztó adatok

Németországban a növényfajok 70 százaléka országszerte visszaszorulóban van. A fajgazdagság tájléptékben az elmúlt 60 évben évtizedenként átlagosan 1,9 százalékkal csökkent. A feltételezések szerint az invazív fajok is hozzájárulnak ehhez a csökkenéshez, amelyek közül sokan a kertjeinken keresztül kerülnek be az új élőhelyükre.

A méhek visszaszorulása nem csak a szelektív tenyésztésnek köszönhető. A külföldről behozott "egzotikus" növényfajok is okozói a jelenségnek.

A nem őshonos növények vonzóbbnak tűnhetnek az emberek számára - talán élénk színeik, szokatlan virágformájuk vagy kulturális örökségük miatt -, ez azonban nem jelenti azt, hogy a rovarok is ugyanígy látják őket. "A múltban a legtöbb ausztrál város úgy akart kinézni, mint a brit városok, ezért ültettek brit fajtájú fákat a városaikba" - magyarázta el Katherine Berthon, a melbourne-i RMIT Egyetem városi ökológusa és posztdoktora. "A brit fák azonban mások: a legtöbbjük télen elveszíti a leveleit, az ausztrálok ezzel szemben nem. A beporzók egyszerűen nem ismernek fel semmilyen táplálékot ezeken a nem őshonos fákon. A rovarok nagyon válogatósak abban, hogy milyen táplálékot választanak, és ez  így idegen a számukra" - mondta Berthon.


"Azt gondolhatnánk, hogy a méhek minden virághoz képesek alkalmazkodni, de ez nem így van: a legtöbbjüknek meg kell találniuk a megfelelő összhangot a növény kémiai tulajdonságai és a saját fiziológiájuk között, amikor beporzást végeznek. A méhek nem generalisták, sokkal inkább specialisták"

- mondta Frischie. Magali Deschamp a franciaországi Marseille-i Egyetem városi ökológusa.

A nem őshonos növények vonzóbbnak tűnhetnek az emberek számára - talán élénk színeik, szokatlan virágformájuk vagy kulturális örökségük miatt -, ez azonban nem jelenti azt, hogy a rovarok is ugyanígy látják őket. Kép: Pexels

A nem őshonos növények vonzóbbnak tűnhetnek az emberek számára - talán élénk színeik, szokatlan virágformájuk vagy kulturális örökségük miatt -, ez azonban nem jelenti azt, hogy a rovarok is ugyanígy látják őket. Kép: Pexels

Egy városi park létrehozásán dolgozott a város központjában, melyben az őshonos és mediterrán pillangók jelenlétére is számítottak. Amikor 10 évvel ezelőtt elkezdte kutatásait, Marseille központjában mindössze négy mediterrán lepkefaj élt. A Pacha - egy mediterrán lepkefaj - hernyója eltűnt a városból. Deschamp elmesélte, hogy "a Pacha hernyója kizárólag a homoktövist használja gazdanövényként. Enélkül egyetlen pillangó sem marad a kertben ami szaporodhatna. Új őshonos homoktövis fajokat ültettünk, hogy visszacsalogassuk őket. Hat évbe telt, mire a pillangók újra megérkeztek és birtokba vették a helyet."

Tíz évnyi kutatás és kertészkedés kellett hozzá, hogy a kert pillangófajainak száma megduplázódjon.

Figyelnünk kell a beporzókra is

"Ha csak nemesített növényeket helyezünk el, az segíthet a városlakóknak a nyári hőhullámok elleni küzdelemben. De a rovarok számára nem feltétlenül lesz hasznos" - mondta Deschamp. És nem a rovarok jelentik az egyetlen problémát. A növények is érzékenyek az új környezetre. Előfordul, hogy egy nem őshonos növény úgy néz ki, mint egy őshonos, de mégsem a megfelelő évszakban hoz virágot, annak érdekében hogy beporozódjon és sikeresen szaporodjon. Egy őshonos európai virág nyílhat tavasszal, de egy amerikai nem biztos, hogy ugyanabban az időben nyílik, még akkor sem, ha ugyanahhoz a fajhoz tartozik. A rovarokhoz hasonlóan a növényeknek is időre van szükségük ahhoz, hogy alkalmazkodjanak a környezethez. Ez néha évtizedekig is eltarthat.

Ha több őshonos fajt ültetnénk, az garantálná, hogy a méhek táplálékot találnak a kertjeinkben, még akkor is, ha néhány ritka egzotikus faj időnként valóban hasznunkra lehet.

Azt gondolhatnánk, hogy a méhek minden virághoz képesek alkalmazkodni, de ez nem így van: a legtöbbjüknek meg kell találniuk a megfelelő összhangot a növény kémiai tulajdonságai és a saját fiziológiájuk között, amikor beporzást végeznek. Kép: Pexels

Azt gondolhatnánk, hogy a méhek minden virághoz képesek alkalmazkodni, de ez nem így van: a legtöbbjüknek meg kell találniuk a megfelelő összhangot a növény kémiai tulajdonságai és a saját fiziológiájuk között, amikor beporzást végeznek. Kép: Pexels

Ma az a jellemző, hogy a kereskedelmi faiskolák által értékesített növényeknek csak egy kis része őshonos faj. Például egy 2017-es felmérés - mely az USA közép-atlanti régiójában 14 kertészeti központot vizsgált - azt találta, hogy az általuk értékesített növényeknek mindössze 5,75 százaléka volt ilyen fajta. A túlnyomó többségük kertészeti, például élelmezési vagy díszítési célokra szelektíven nemesített faj volt. Az őshonos növények növekedéséhez több hónapra van szükség, ami elriaszthatja a vásárlókat a telepítésüktől. Donald MacIntyre egy őshonos növényeket termesztő faiskola tulajdonosa, az angliai Bath-ban, így foglalta össze: "Sok kertész néhány év után feladja, mert nagyon nehéz munka ez. A megfelelő tudás megszerzése is és a termelés ellenőrzése is problémás."

(Forrás: bbc)