A magyarországi halastavi termelés mennyisége 2019-ben 20 619 tonna volt, az előző évi mennyiséghez képest 9 százalékkal kevesebb. A hazai gyakorlat szerint a tógazdaságokban elsődlegesen pontyállományra alapozott polikultúrás tórendszerekben termelik a halakat. Továbbra is a ponty termelése a meghatározó az étkezési halak előállításában, ami a magyarországi természeti és klimatikus viszonyokra vezethető vissza.

A hazai haltermelésnek három régió adja a döntő hányadát hosszú évek óta – fotó: Pixabay

A magyarországi tógazdasági haltermelés sajátossága a regionalitás, az ország egyes térségeiben egyáltalán nem jellemző a halastavi gazdálkodási tevékenység. A hazai haltermelésnek három régió adja a döntő hányadát hosszú évek óta, 2019-ben is a Dél-Dunántúlon, Észak-Alföldön és Dél-Alföldön összpontosult a halhústermelés 84 százaléka. Megyei szinten a legtöbb halat Hajdú-Bihar megyében termelték 2019-ben, de számottevő mennyiséget halásztak le Békés, Somogy, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna,Csongrád-Csanád és Baranya megyében is.

A hazai halastavi haltermelés meghatározó és gazdaságilag legfontosabb halfaja a ponty, amely a tógazdasági étkezési célú haltermelésből 84,5 százalékkal részesedett 2019-ben. Az étkezési pontyhús előállítás elmúlt 5 évét vizsgálva 2017-ben termelték a legtöbb étkezési célú pontyot, a többi évben a megelőzőévekhez képest lassú csökkenő tendencia figyelhető meg, 2019-re mintegy 30 tonnával kevesebb az étkezési ponty mennyisége a 2018. évi értékhez képest.

Az étkezési célra szánt hal mennyisége az elmúlt néhány év során dinamikusan emelkedett – fotó: Pixabay

A hektáronkénti szaporulat összesen 522 kg, az 1 hektárra vetített pontyszaporulat 437 kg volt 2019-ben. A növényevő halfajok közül a lehalászott étkezési korosztályú amur a megtermelt mennyiség 3,1 százalékát, a busa (fehér, pettyes és hibrid) 7 százalékát adta 2019-ben. A megtermelt étkezési méretű értékes ragadozó halak(csuka, harcsa, süllő) lehalászott mennyisége 2019-ben 265,8 tonna volt, ami az előző év adatához képest 19 százalékos csökkenést mutatott. A tógazdaságokban a horgásztatással értékesített hal mennyisége 240,3 tonna volt 2019-ben, ami 15 százalékos bővülés az egy évvel korábbi 209,3 tonnához képest.

Az étkezési célra szánt hal mennyisége az elmúlt néhány év során dinamikusan emelkedett, ami az intenzív rendszerekben uralkodó halfaj, az afrikai harcsa termelésbővülésének az eredménye. Az afrikai harcsa-termelés folyamatos növekedése a halfaj előnyös tulajdonságainak tudható be, többek között szezonon kívüli szaporíthatósága, jó növekedési és takarmányhasznosítási képessége és a halhús szálkamentessége.

Az afrikai harcsa termelése 93,7 százalékkal részesedett 2019-ben az intenzív termelésből. Ezenkívül még kisebb arányban van jelen a pisztráng termelése, illetve a tokfélék medencés nevelése és egyébhalfajok termelése is a zárt rendszerekben.

További részletek a NAIK AKI jelentésében.