2017. november 30-án és december 1-jén ötödik alkalommal zajlott az Agrárszektor-konferencia, amelyen több aktuális téma volt napirenden, többek között az afrikai sertéspestis hazai megjelenésének megelőzése, felbukkanása esetén lehetséges következmények – írja a nak.hu.

A szakemberek vallják, hogy a betegség nem a fertőzött vaddisznóállományok gyors vándorlásával bukkan fel százkilométerenként, hanem az ember hurcolja ide-oda a fertőzött élelmiszereket egyik országból a másikba, és ha ezt nem észlelik és nem cselekednek időben, akkor a betegség pillanatok alatt érinti egy régió vagy egy egész ország sertésállományát, így vaddisznóállományát is.

Magyarországon már jóval a záhonyi eset előtt megtették a szükséges óvintézkedéseket az érintettek. A konferencia pódiumbeszélgetésén Krzyzewsky Nóra, a Bonafarm Zrt. minőségirányítási igazgatója például felsorolta, hogy a cég sertéstelepein az idei év folyamán milyen korlátozó, megelőző szabályokat léptettek életbe.

Így a feleslegesnek ítélt járművek nem hajthatnak be, az alkalmazottak minimális, korlátozott körű élelmiszert vihetnek be, hulladékégetőket helyeztek üzembe, szigorították a helyi járványügyi és higiéniai előírásokat, valamint a sertésekkel, a takarmánnyal foglalkozó munkatársakat, a biztonsági szolgálat tagjait, a sofőröket az ASP-vel kapcsolatos oktatásban részesítették, illetve az oktatási anyagokat eljuttatták a partnervállalkozásaikhoz is. Az igazgató megjegyezte, felkészültek a betegség tényleges hazai betörésére is, akkor további – nem részletezett – intézkedéseket hoznak meg.

Gombos Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeleti főosztályának vezetője hozzátette, hogy mivel a sertéspestis ellen vakcinázás nincs, jelen helyzetben ez a maximum, amit egy vállalat a megelőzés érdekében megtehet. Azt is hozzátette, hogy a konferencia előtti napokban Magyarországhoz szintén közel, a lengyel fővárostól, Varsótól alig száz kilométerrel délebbre is megjelent a betegség.

sertés

A sertéspestis pillanatok alatt érintheti egy régió vagy egy egész ország sertésállományát és vaddisznóállományát is – fotó: Shutterstock

Ezen a ponton felhívta a figyelmet a magyarországi felbukkanás és az elterjedés lehetséges következményeire: azok az országok – legyen az európai vagy a kontinensen kívüli –, amelyek magyar sertéshúst és/vagy húskészítményeket importálnak, azonnal leállítják a magyar áruk behozatalát, és ezek feltehetően bennragadnak a belföldi piacon. A főosztályvezető szerint az egyéb piaci, vágóhídi lehetséges veszteségek egyelőre nem kalkulálhatóak. Azt azért megjegyezte, hogy az állami kártalanítási alap az esetleges érintettek rendelkezésére áll majd.

Hasonló, nagy volumenű vész, a madárinfluenza közel egy éve jelent meg a hazai baromfitartóknál, és közel egy esztendő kellett ahhoz, hogy a termelés és a piaci helyzet valamennyire normalizálódjon.

Ugyanakkor Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke megjegyezte, hogy

amennyiben a sertéspestis idehaza is kitör, és a húsáruk bennragadnak a magyar piacon, az bizony a baromfiágazat forgalmára is kihathat.

A BTT-elnök – figyelmeztetésként a sertéságazat számára – felsorolta, hogy az ágazat milyen következményeket élt meg: így rengeteg, úton lévő, a külpiaci partnerek felé tartó szállítmány leállt a kitörés bejelentésének idején; hárommillió állat kényszervágására került sor; a telepek felfüggesztették működésüket, nem volt lehetséges egy ideig az állatok újratelepítése; más telepeken a túltartás volt jellemző; a vágóhidak – szintén kényszerből – nem üzemeltek. Mint mondta, összességében 20 milliárd forintos kár érte a baromfiágazatot, ám a kártalanítás – egyes érintettek esetében – még mindig folyamatban van.

Szabó Miklós, a húsliba- és pecsenyekacsa-tenyésztéssel foglalkozó Tranzit-Ker Zrt. vezérigazgatója ehhez annyit tett hozzá, hogy így 2017 őszén-telén még nem állt teljesen helyre a rend, hiszen nincs még megfelelő árualap, egyes vágóhidak még mindig állnak, és bár a pecsenyekacsa-termelés már megfelelőnek tekinthető, a hízottáru-termelés még nem. Viszont a minden rosszban van valami jó-elv alapján szerinte

legalább tisztult a baromfiágazat.

Csorbai Attila leszögezte, a madárinfluenza nem múlt el örökre, így fel kell készülni arra, hogy a betegség valamilyen változata a közeli vagy a távoli jövőben bármikor felbukkanhat Magyarországon. A leghatásosabban távol tartani a megelőzéssel lehet.

baromfi

A madárinfluenzát a leghatásosabban távol tartani a megelőzéssel lehet – fotó: Shutterstock

Az elnök szerint rövid távon az oktatással és a jogszabályok telepi betartásával és hatósági betartatásával lehet elejét venni a fertőzésnek, hosszabb távon pedig a beruházással, a modern, korszerű technológiákkal, biztonsági eszközökkel felszerelt telepekkel, valamint a folyamatos hatósági ellenőrzésekkel lehet hatásosan védekezni.

Fórián Zoltán, az Erste Bank Agrár Kompetencia Központjának vezető szakértője szerint is a biztonságon volt, illetve van a hangsúly. Mint mondta,

ahogy növekedik az üzemméret, úgy fokozódik a járványveszély is,

és tavaly főként azokon a baromfitelepeken jelent meg hirtelen a betegség, amelyeknél „rés volt a biztonsági pajzson”, vagy korábban semmilyen biztonsági intézkedés nem történt. A BTT elnökéhez hasonlóan úgy vélte, a technológiai fejlesztésekkel együtt biztonsági fejlesztéseket is végre kell hajtani, már csak azért is, mert

bármilyen állatbetegség megelőzése fogyasztói elvárás.

Az már szerinte más lapra tartozik, hogy ezeket a beruházási összegeket ki lehet-e gazdálkodni. (Szabó Miklós szerint a korszerűen felszerelt telep – például zárt tartású kacsák esetén, fedett kifutós rendszerű libák esetén, plusz zárt takarmánytárolás – megtérülési ideje tíz év felett kezdődik.) Fórián Zoltán az mondta, az már sikernek tekinthető, ha a betegséget minél távolabb tartják az adott állattartó teleptől.