A beszélgetés során szóba került, hogy más más mértékben de az agrárium minden szerplőjét érinti a koronívírus-járvány okozta gazdasági visszaesés. A járvány egyaránt felszínre hozta az agrárium hiányosságait és erősségeit. A szakemberek szerint úgy kell a nehézségekre választ adni, olyan fejlesztéseket kell elindítani, amelyek a krízis utáni időszakban is a megoldások irányába hatnak. Az erősségekre pedig lehet és kell is építeni.

Emellett szó volt a következő témákról:

  • A belső ellátás biztosított, arra kell koncentrálni, hogy a külkereskedelem – az inputanyagok importja és a megtermelt áruk exportja – is működjön.
  • Az agrárium adhat munkát, megélhetést a nehéz helyzetbe került ágazatok korábbi munkavállalóinak. A közfoglalkoztatottak bevonása is megoldás lehet a kieső munkavállalók miatt esetlegesen fellépő munkaerő-hiány kezelésére. A külföldről visszatérő magyar szakemberek is megtalálhatják számításaikat a hazai munkaerő-piacon.
  • Az agrárium „válságálló”, ez a biztonságérzet több munkavállalót fordíthat az ágazat felé, és ezáltal az agrárium presztízse is növekedhet.
  • Fontos, hogy a piacok továbbra is működjenek. Szabad térben kisebb fertőzésveszélynek vannak kitéve a vásárlók, mint a zárt üzletekben.
  • Szükség lenne a „de minimis” keret jelentős mértékű növelésére, ezáltal lenne mozgástere a kormánynak arra, hogy nemzeti forrásból támogassa a gazdákat.
  • A Magyarok Kenyere program nem marad el, hiszen idén is várják a támogatást a segítő szervezetek.

A teljes beszélgetés megtekinthető az alábbi videón:

Indexkép: MTI/Rosta Tibor