Az állatokkal, mint társlényekkel való együttélésnek vannak higiéniai feltételei és annak be nem tartása komoly következményekkel járhat, megbetegedéseket esetenként halásos kór kialakulását okozhat. A megváltozott életmód, vagyis az ember kikerülése a természeti környezetből, a mozgáshiány a fizikai erőnlét és az ellenálló képesség jelentős gyengülése fokozza az állatokkal való együttélés veszélyeit, különösen akkor, ha az együttélés higiéniai szabályait nem ismerjük vagy nem tartjuk be.

Milyen alapvető higiéniai alapelveket kell betartanunk otthonunkban az együttélő állatok tartása során?

Fontos tudni, hogy a közterületekre kiengedett, megsétáltatott állatok a lábukon testfelületükön kórokozókat (akár többszázezer mikróba lehet cm2-enként) szennyezőanyagot hoznak be a lakásba, ezért lábukat le kell tisztítani. Az álaltok tisztítása, ápolása vagy simogatása után mossunk kezet, különösen, ha mindezt étkezés előtt, vagy közben tesszük. Ugyancsak tudnunk kell, hogy az állatok szőrükkel leváló bőrpikkelyekkel, nyálukkal, egyéb váladékukkal számos esetleg fertőző mikróbák és paraziták sokaságát szórják szét a környezetbe. Nagyon fontos szabály ezért, hogy a váladékok szétszórása minél kisebb mennyiségű legyen, azt lehetőleg azonnal takarítsuk el, Az állatokkal való fizikai érintkezés után mindig mossuk meg a kezünket az arcunkat. Tanulhatunk a cicánktól is, ha jó megfigyelők vagyunk, ugyanis cirógatásunk után általában „mosakodással” letisztítja az idegen szagokat magáról.

Az etetést lehetőleg mindig ugyanabban az időpontban, ugyanazon helyen és edényzetből végezzük. Új takarmányból először mindig kevesebbet adjunk. Soha ne etessük túl az állatainkat, mert elhízást, a takarmány otthagyását és megromlását, étvágytalanságot esetleg betegségeket okozhat. Az otthagyott takarmány mennyiségével célszerűen csökkentsük a következő alkalommal adott étket. A takarmány soha ne legyen romlott, állott, lejárt szavatossági idejű!

A táplálék maradékokat, hulladékot rendszeresen szedjük össze, edényeiket takarítsuk ki, mossuk tisztára. Ugyanígy a helyüket, az odut, a gyakran érintkezésükbe került berendezési tárgyakat, játékaikat rendszeresen takarítsuk ki. A lakásban rendszeresen védekezzünk a különböző rovar és egyéb kártevők ellen / hangyák, csótányok, legyek, szúnyogok, egerek, stb. / ellen, mert a kedvenceinket megfertőzhetik és azok fertőzését pedig tovaviszik.

Az elhullott állatokon és azokban a mikróbák igen gyorsan elszaporodnak, különösen szobahőmérsékleten, ezért elvitele után esetben a lakást célszerű alaposan felmosni és fertőtleníteni!

Akváriumokban a vizet, különösen ha zavarosodni kezd vagy elszíneződik / algásodás / cserélni kell valamint az akvárium falát le kell mosni ill. le kell súrolni. Amennyiben kifutó vagy egyéb zárt / elkerített / terület ketrec is van, azt valamint a talajt időszakosan cserélni kell mert elszennyeződik és elfertőződik.

Az állatainkat folyamatos állatorvosi ellenőrzés mellet tartsuk és a javasolt valamint a kötelező védőoltásokat kapják meg megelőzendően a fertőzések, a kondícióromlás, heveny és idült betegségek kialakulását / vakcinás védőoltások, parazitózisok kialakulását, gombásodást megelőző kezelések. Még gondos és szakszerű tartás mellet is, de különösen annak hiányában állataink megbetegedhetnek és betegségük vagy nem látható és felderítetlen fertőzöttségük emberi megbetegedés forrása lehet.

Az állatokkal való érintkezés lehet eseti (pl. vendégség). Ilyenkor különösen óvatosan kell eljárni például a „barátságos” rókák esetében, mert ez éppen a veszettség tünete. Ugyanígy az utcán hozzánk közeledő kutyák, macskák érintése sem ajánlatos. A gyakori kontaktus kapcsolódhat a foglalkozáshoz (állatgondozó), vagy tulajdonláshoz (hobbi állattartás). Ez utóbbi esetekben az éberség hiánya, a fegyelmezetlenség szokott a baj okozójává válni, amikor nem vesszük komolyan az egyébként tudott szabályokat, és „felmentést adunk magunknak” a teljesítésük alól. A veszély természetesen attól még veszély marad, sőt fokozódik attól, hogy nem vesszük komolyan.

Az állatok tartózkodási helye legyen jól elkülönített. A gazdasági haszonállatok óljai, istállói, karámja stb. legyenek a lakóépületektől izolálva. Nagyobb állatlétszám esetén az állattartó telep elkülönül a lakóépületektől. Az állatgondozók öltsenek munkaruhát a munka megkezdésekor, és cseréljék ki annak befejeztével. A munkaruha tisztaságára, rendszeres cseréjére mind a dolgozónak, mind az őt foglalkoztatónak nagy figyelmet kell szentelnie.

A védekezési módszerek alkalmazásának fő célja a fertőzések elkerülése, valamint a különböző élősködőktől való mentesség megőrzése, azaz a zoonózisok elleni megelőző védekezés megszervezése. Zoonózisoknak azokat a betegségeket, fertőzéseket nevezzük, amelyek természetes úton terjedhetnek át gerinces állatokról az emberre. Róluk lesz szó a következő részben.

Dr. Németh Antal