Jelentős állatpusztulás sújtotta Franciaország állattartó gazdaságait a legutóbbi hőhullámban, ugyanakkor a kormány szerint a helyzet összességében kezelhető maradt. A tapasztalatok szerint az ilyen szélsőséges időjárási események kapcsán a francia tapasztalatok tanulságosak lehetnek a magyar gazdák számára is – különösen a hulladékkezelés és a megelőző intézkedések terén.
Több mint 9 ezer tonna elhullott állat – főként baromfi
Annie Genevard francia agrárminiszter a szenátus előtt ismertette: a hőhullám idején 9 127 tonna elhullott állatot – főként baromfit – kellett összegyűjteni és kezelni. Ezek kétharmada Bretagne régióban keletkezett, azaz főként a nyugat-franciaországi, baromfitenyésztésben erős területeket érintette leginkább a kánikula. Bár a veszteség jelentős, a miniszter hangsúlyozta, hogy az éves baromfitermelési potenciál csökkenése jelenleg csupán mintegy 1%-ra tehető országos szinten.
Állati tetemek ártalmatlanítása: kapacitásgondok és új kihívások
A francia törvényhozók már korábban is felhívták a figyelmet arra, hogy az ipari méretű tetemártalmatlanítási (equarrissage) szektor magánkézben, erősen koncentrált szereplők által szervezett, és a kapacitások évről évre szűkülnek. A mostani hőhullám alatt a CGAAER jelentése szerint átmeneti túlterheltség, sőt egyes helyeken „embólia” veszélye is jelentkezett az ágazatban, mivel a rendszer egyes részein egyes állatfajokat (pl. erősen bomladozó baromfit) technológiai okokból nem lehetett megszokott módon ártalmatlanítani.
„Tehát itt nem csak a tetemártalmatlanítási kapacitás mennyiségéről van szó, még ha osztom is a szenátor által felvetett aggályokat a feldolgozóeszközök koncentrációját illetően” – idézte a miniszter szavait a BFM.
Szükségmegoldások és szigorú egészségügyi protokoll
A tapasztalatok szerint a krízis legsúlyosabb napjaiban külön protokollokat vezettek be, hogy a tetemek elszállításáról gondoskodhassanak. Ebbe beletartozott a hullák begyűjtése és üzemekben történő feldolgozása, begyűjtés és speciális telephelyen történő elföldelés, illetve – szigorúan előírt higiéniai védelem mellett – akár helyben, gazdasági telephelyen való ártalmatlanítás is. Egyes nagyon gyorsan bomló állati maradványokat csak ilyen formában lehetett kezelni.
A jövő kihívásai: nő az igény a modern megoldásokra
A minisztérium szerint fel kell készülni nagyobb emelkedést mutató, váratlan tetemkezelési igényekre a klímaváltozás miatt. Az állattenyésztésben dolgozók számára fontos üzenet, hogy várhatóan egyre gyakrabban fordulhatnak elő hőhullám okozta tömeges veszteségek, amelyek átmeneti kapacitáshiányhoz vezethetnek a hullakezelésben. Ezzel kapcsolatban Genevard miniszter kiemelte: „A prioritás most a veszteségek teljes körű felmérésének lezárása, a gazdaságokra gyakorolt gazdasági hatások nyomon követése, a folyamatos egészségügyi monitorozás, valamint a tapasztalatok összegzése.”
Pénzügyi segítség és technikai fejlesztés
A francia kormány már elindította az első gyorssegély-csomagokat: likviditási hiteleket biztosítanak az érintett állattartók számára, hogy korszerűsíthessék épületeiket (például párásítás, ventiláció kialakítása). Az agrárium számára az ilyen válságok egyértelmű jelzésként szolgálnak arra, hogy az állatvédelem és tetemkezelés fejlesztése stratégiai jelentőségű kérdés.
Forrásunk volt: BFM
_fill_540x300_0.jpg)
