Az Európai Unió Mezőgazdasági és Halászati Tanácsának (Agrifish) július 13-i ülésén az Európai Bizottság ismertette készülő állattenyésztési stratégiáját, valamint az uniós fehérjeforrások bővítését célzó tervét. A bemutatót követő vitában Magyarország nevében Bóna Szabolcs szólalt fel, aki több ponton is támogatásáról biztosította a bizottsági kezdeményezéseket, ugyanakkor több fontos feltételt is megfogalmazott.
Az új stratégia öt pillérre épül
A Bizottság szerint az állattenyésztés továbbra is stratégiai ágazat Európában: mintegy 7 millió munkahelyet, 4 millió gazdaságot érint, éves árbevétele meghaladja a 400 milliárd eurót, és az uniós mezőgazdasági hozzáadott érték mintegy 40 százalékát adja. Ugyanakkor az ágazatnak egyszerre kell versenyképesnek, jövedelmezőnek és fenntarthatónak maradnia.
A stratégia pillérei:
- válságállóbb állattenyésztés, erősebb állategészségügyi védekezéssel és új kockázatkezelési eszközökkel;
- a versenyképesség javítása, beruházásokkal, innovációval és a gazdák jövedelmének erősítésével;
- fenntarthatóság, amely magában foglalja az állatjóléti szabályok felülvizsgálatát, a kibocsátások csökkentését és a tápanyag-gazdálkodás fejlesztését;
- a különböző régiók sajátosságainak figyelembevétele, hogy a hegyvidéki, legeltetéses vagy családi gazdaságok is versenyképesek maradhassanak;
- az európai állattenyésztés értékeinek hangsúlyozása, például az uniós eredetjelölések és minőségi rendszerek erősítésével.
A Bizottság szerint az EU egyik legnagyobb sebezhetősége, hogy a takarmányozásban használt magas fehérjetartalmú alapanyagok – elsősorban a szója – jelentős része importból érkezik. Jelenleg a takarmányozásban felhasznált fehérjenövényeknek és olajos magvaknak csak mintegy egynegyede származik uniós termelésből, a fennmaradó rész import. A cél, hogy ez az arány 2035-re 35 százalékra emelkedjen, vagyis nőjön az európai fehérjenövény-termesztés és csökkenjen a külső függőség.
Magyarország támogatja az állatbetegségek elleni fellépés erősítését
A magyar álláspont szerint minden olyan uniós kezdeményezés támogatandó, amely hatékonyabbá teszi a fertőző állatbetegségek elleni védekezést. Bóna Szabolcs kiemelte, hogy különösen fontosnak tartja a vakcinázásra vonatkozó uniós szabályok felülvizsgálatát.
A miniszter hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottságnak törekednie kell arra is, hogy a harmadik országok minél szélesebb körben elfogadják a regionalizáció elvét. Ez lehetővé teszi, hogy egy járvány kitörése esetén ne egy teljes tagállamot érintsenek a kereskedelmi korlátozások, hanem csak a fertőzéssel érintett térségeket.
Bóna Szabolcs ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy az elmúlt években csökkent az Európai Unió társfinanszírozása a legsúlyosabb fertőző állatbetegségek elleni védekezésben.
Csökkenteni kell az importfüggőséget
A magyar delegáció támogatta azokat a bizottsági javaslatokat is, amelyek az Európai Unió fehérje-önellátásának javítását szolgálják.
A felszólalás szerint kiemelt jelentősége van a fehérjetartalmú takarmánynövények termesztésének ösztönzésének, valamint annak, hogy az Európai Unióban bővüljön a takarmány-adalékanyagok gyártása. Ezek az intézkedések hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az uniós mezőgazdaság kevésbé függjön az importból származó fehérjeforrásoktól.
Csak hatásvizsgálat után jöhetnek új állatjóléti előírások
Az állattenyésztési stratégia kapcsán Magyarország támogatta azokat a kezdeményezéseket, amelyek a jelenlegi szabályozás szakmai alapú felülvizsgálatát és egyszerűsítését célozzák.
A miniszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az új követelmények – különösen az állatjóléti előírások esetleges szigorítása – csak alapos hatásvizsgálatot követően vezethetők be.
Magyarország álláspontja szerint ehhez megfelelő pénzügyi támogatásra és elegendő felkészülési időre is szükség van annak érdekében, hogy az intézkedések ne rontsák az európai állattenyésztés versenyképességét.
Bóna Szabolcs arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Unión kívülről érkező importtermékekre is azonos követelményeket kellene alkalmazni, ellenkező esetben az uniós termelők versenyhátrányba kerülhetnek.
Óvatos megközelítést sürgetett a takarmányozási szabályok módosításában
A miniszter kitért az állati eredetű fehérjék takarmányozási célú felhasználásának kérdésére is. Véleménye szerint ezen a területen csak tudományos bizonyítékokra épülő, kellően megalapozott döntések születhetnek.
Kiemelte, hogy a jelenlegi szabályozás fontos szerepet játszik azoknak a fertőző betegségeknek a megelőzésében, amelyek jelentős gazdasági károkat okozhatnak az állattenyésztésben.
Nem lehet minden feladatot a KAP-ra bízni
A vita során szóba kerültek a Közös Agrárpolitika (KAP) jövőjével kapcsolatos bizottsági ajánlások is.
Bóna Szabolcs hangsúlyozta, hogy ezek az ajánlások nem rendelkeznek kötelező jogi erővel, ezért nem válhatnak olyan elvárásokká, amelyek később számon kérhetők a tagállamokon.
A magyar álláspont szerint fontos, hogy a bizottsági dokumentumok valóban iránymutatásként szolgáljanak, és ne jelentsenek új adminisztratív vagy szakpolitikai akadályokat.
Felszólalása végén a miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy önmagában egy stratégia nem elegendő az ágazat előtt álló kihívások kezelésére.
Minden stratégia annyit ér, amennyit sikerül megvalósítani belőle
– fogalmazott, hozzátéve, hogy a kitűzött célok eléréséhez a Közös Agrárpolitika forrásai mellett más uniós és nemzeti finanszírozási lehetőségek bevonására is szükség lesz.
A magyar álláspont összességében azt tükrözte, hogy Magyarország támogatja az európai állattenyésztés fejlesztését célzó kezdeményezéseket, ugyanakkor azok végrehajtását a versenyképesség, az élelmiszerlánc-biztonság és a gazdálkodók teherbíró képességének figyelembevételével tartja elfogadhatónak.
Forrás: video.consilium.europa.eu
Indexkép: Facebook
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_lead_fill_99x55_0.jpg)
