Magyarországon 2004. május elsejétől a környezetvédelem és az állatjólét területén, a korábbi nemzeti szabályozórendszer helyét az uniós jogrend vette át. A tagállami státusszal hatályba lépő uniós hatósági előírások, valamint a támogatások igénybevételének lehetősége új feladatok elé állítja mind a termelőket, mind az állami irányítást. A kormányzat vállalásait a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) és az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) foglalja össze, melyekből a termelők pályázati rendszerben juthatnak támogatási összegekhez. Emellett a területalapú és a vidékfejlesztési támogatások igénybevételének feltételeként, új környezetvédelmi előírások jelentek meg. Ilyen a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKA) és a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat (HGGY) fenntartása.

Az állatjólétre vonatkozó hazai előírások

Fontos megjegyezni, hogy az állatjólét területén, 2004. május 1-ét megelőzően is léteztek olyan nemzeti jogszabályok, melyek vagy már harmonizáltak voltak, vagy előkészítették az uniós programok beemelését a hazai jogrendbe (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól, 2253/1999. Kormány határozat a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programról, 1998. évi XXVIII. Törvény az állatok védelméről és kíméletéről, a 20/2002. (III. 14.) FVM rendelet a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól.
Az 1998. évi XXVIII. tv, valamint ennek végrehajtási rendeletei [32/1999 (III. 31.) FVM rendelet és ennek 20/2002. (III. 14.) és 72/2004. (IV. 29.) sz. módosításai] ténylegesen a 98/58/EC irányelv hazai jogrendbe történő illesztését jelentik.


Kijelenthető, hogy az állatjóléti szabályozás területén a kormányzat már a 2004. évi csatlakozást megelőzően megvalósította a jogharmonizációt. Ennek ellenére a hazai tartástechnológiák megválasztása illetve azok műszaki állapota rendkívül változatos képet mutat mind a mai napig.
A változások egy része máris érzékelhető, másrészük pedig a jövőben válik azzá. Ez utóbbiak közé tartozik a támogatási feltételek változása.
Általános hazai vélekedés, hogy az állatjóléti előírások betartása és az ebből a célból végrehajtott beruházások, a gazdálkodók számára nem eredményeznek többletjövedelmet, közvetlen gazdasági előnyökben nem jelentkeznek. Helyes piacpolitikával és összefogással, vertikális integrációval már ma is többletjövedelemre lehet szert tenni a külpiacokon, sőt könnyen lehet, hogy majd szinte csak ilyen tartásból lehet értékesíteni az igényes piacokon, mert ezeket veszik meg a hazai költségeket elismerő áron. Sokan hagyják figyelmen kívül, hogy egyáltalán így lesznek áron értékesíthetők az állattenyésztési termékek, azaz az állatjóléti szabályok betartása eleve piacra jutási feltétellé növi ki magát.