A me­ző­gaz­da­ság alap­anyag-ter­me­lő ága­za­tai kö­zül az ál­lat­te­nyész­tés­ben egé­szen sa­já­tos fel­té­te­lek, össze­tett fo­lya­ma­tok vég­ered­mé­nye­ként ju­tunk el a pro­duk­tu­mig. Eb­ben a fo­lya­mat­ban szá­mos té­nye­ző szük­sé­ges ah­hoz, hogy fo­gyasz­tás­ra al­kal­mas, a pia­con ver­seny­ké­pes, a vál­lal­ko­zó szá­má­ra el­fo­gad­ha­tó jö­ve­del­met biz­to­sí­tó ter­mék jöj­jön lét­re, a vi­szony­lag hosszú bio­ló­giai-tech­no­ló­giai fo­lya­mat vé­gén. Az ál­lat­te­nyész­té­sen be­lül te­vé­keny­sé­gek sok­fé­le mó­don va­ló­sít­ha­tók meg és ezál­tal szá­mos üze­mi for­ma, ága­za­ti vál­to­zat jö­het lét­re. A vál­to­za­tok lé­nye­ge­sen kü­lön­böz­het­nek egy­más­tól az üzem mé­ret, vál­lal­ko­zá­si for­ma, a ter­me­lé­si szer­ke­zet, a le­kö­tött erő­for­rá­sok össze­té­te­le, a ke­let­ke­zett ho­zam mennyi­sé­ge, mi­nő­sé­ge és az előál­lí­tott jö­ve­de­lem sze­rint. Az ál­lat­te­nyész­té­si ága­za­tok ter­mék-e­lőál­lí­tá­sát meg­ha­tá­ro­zó té­nye­ző­ket két fő cso­port­ba so­rol­hat­juk asze­rint, hogy azok ha­tá­sa mek­ko­ra idő­in­ter­val­lu­mot ölel fel. Az egyik cso­port­ba azok a té­nye­zők tar­toz­nak, ame­lyek hosszabb idő­re szól­nak, meg­va­ló­sí­tá­suk na­gyobb anya­gi ál­do­zat­tal jár: az ál­lat­faj meg­vá­lasz­tá­sa, hasz­no­sí­tá­si irány ki­je­lö­lé­se, ál­lat­ál­lo­mány össze­té­te­le, ága­za­ti mé­re­te, te­lep­rend­szer, te­lep el­he­lye­zés. Má­sik cso­port­ba azok tar­toz­nak, ame­lyek rö­vi­debb idő­re szól­nak: faj­ta, ál­lo­mány ter­me­lő­ké­pes­sé­ge, ter­mék mi­nő­sé­ge, ter­me­lés in­ten­zi­tá­sa, ta­kar­má­nyo­zá­si rend­szer szín­vo­na­la, te­lep üze­mel­te­té­si mód­ja, ter­me­lés vo­lu­me­ne. Köz­vet­le­nül a nye­re­ség nö­ve­lé­sét az ér­té­ke­sí­té­si le­he­tő­sé­gek, il­let­ve pia­ci vi­szo­nyok ala­ku­lá­sa be­fo­lyá­sol­ja. Az egyes ága­za­to­kat vizs­gál­va a leg­na­gyobb csök­ke­nés a szar­vas­mar­ha és a ser­tés ága­za­tot jel­le­mez­te, a ba­rom­fi­nál szin­ten tar­tás, a juh­ága­zat­ban vi­szont nö­ve­ke­dés re­giszt­rál­ha­tó. Eb­ből kö­vet­ke­zik, hogy az ál­lat­ál­lo­mány és az ál­lat­tar­tó gaz­da­sá­gok szá­ma csök­kent az épü­le­tek és tech­no­ló­giák felújí­tás­ra szo­rul­nak. Ez­zel pár­hu­za­mo­san meg­bom­lott a nö­vény­ter­mesz­tés és ál­lat­te­nyész­tés össz­hang­ja. Ez el­ső­sor­ban a gyep­gaz­dál­ko­dás­ra és az ab­rak­ta­kar­mány ter­més­re ha­tott ne­ga­tí­van. To­vább te­té­zi a gon­do­kat, hogy a meg­lé­vő ál­lat­ál­lo­mány 25-30 szá­za­lé­ká­hoz nem tar­to­zik hasz­nált me­ző­gaz­da­sá­gi te­rü­let. Ez köz­gaz­da­sá­gi és pén­zü­gyi szem­pont­ból ká­ros ha­tá­ro­kat ered­mé­nyez és gá­tol­ja vagy drá­gít­ja a ter­me­lést. Sa­la­mon La­jos egye­te­mi ta­nár,NYME Me­ző­gaz­da­ság- és Élelmiszertudományi Kar, Mo­son­ma­gyar­óvár