Az államtitkár kiemelte, annak ellenére, hogy az időjárás elég szélsőséges az utóbbi néhány évben, a mezőgazdaság jobban teljesített. 2012-ben Magyarország az agrárexport árbevétele meghaladta a 8 milliárd eurót.

Az állattenyésztési ágazaton belül a szarvasmarha és a juhágazat lendületes növekedésnek indult a 2012-ben meghirdetett, és továbbra is folytatni kívánt kérődző szerkezetátalakítási programnak köszönhetően, míg a sertés és a baromfiágazat esetében – az Európai Unió támogatáspolitikája miatt - nem nyílik lehetőség kiemelt támogatási programok elindítására.

Az európai uniós csatlakozást megelőzően az állattenyésztés és a növénytermesztés aránya a mezőgazdaság szerkezetén belül még 50-50 százalékos arányt mutatott, majd a 2004-es csatlakozást követően billent a mutató a növénytermesztés oldalára, fogalmazott az államtitkár.

Éppen ezért a Kormány kiemelt célként kezeli az állattenyésztési ágazat fellendítését, ehhez több szempontból is támogatást biztosít. A VM elkötelezett a kockázatkezelési, biztosítási és hitelezési konstrukciók kidolgozásában, az állattenyésztő vállalkozások finanszírozásának javítása érdekében. Fontos a nemzeti hatáskörben adott támogatások megtartása, megújítása, valamint a közvetlen kifizetések szintjének megőrzése a következő költségvetési időszakban, hangsúlyozta Czerván György.

Emlékeztetett, hogy a tárca a csapadékhiányos időjárás okozta károk enyhítésére megemelte 2013-ban az állatjóléti támogatások keretösszegét. A sertéságazatban 7,2 milliárd forint, a baromfiágazatban 4,8 milliárd forint keretösszeg állt rendelkezésre. A VM még ebben az évben kifizeti mindkét ágazat 2013. évi támogatásainak I-III. negyedéves összegeit.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy az idén a tárca kezdeményezte az Európai Bizottságnál az összes notifikált nemzeti támogatás megemelt kerettel történő továbbvitelének lehetőségét.

Czerván György megerősítette, 2014. január 1-jétől az élő- és félsertés áfa-kulcsa 27%-ról 5%-ra csökken. A Kormány az intézkedéstől az ágazat fehéredését, munkahelyek megőrzését és a versenyképesség javulását várja.

A sertésstratégia alapján 2020-ig - összhangban az elkészült Nemzeti Vidékstratégiában foglalt társadalmi vitában kialakult elvekkel és a Nemzeti Növekedési Tervvel - 6 milliós sertés állomány kialakítása és fenntartása a cél. A stratégia a sertéslétszám megduplázásán túl 20 ezer új munkahely létrejöttét, exportpiacok keresését és egészséges hazai élelmiszerek termelését segíti. A stratégia számos intézkedésének – többek között technológiai és kutatás-fejlesztési, minőségbiztosítási, genetikai, adatbázis-fejlesztési – államilag támogatott végrehajtása megkezdődött.

Czerván György utalt rá, hogy a vidékfejlesztési tárca még az idén decemberben meghirdet egy új pályázatot az állattartás valamint az élelmiszeripar gépbeszerzésre és technológiai korszerűsítésére.

A Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács tisztújító közgyűlésén elnöknek választották három évre Dr. Németh Antalt, alelnök lett Babati Zoltán és Dr. Márton István.