Sokan közülünk gondolkodás nélkül meg tudnánk nevezni egy-két vonuló halfajt, mint a lazac vagy a tokhal, vagy tenyészetett halat (pisztráng és ponty). A mai napon kezdődő FAO bizottság révén épp ezek, illetve más belvízi halfajok kerülnek terítékre – olvasható a az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) közleménye.

Az Európai Belvízi Halászati Tanácsadó Bizottság (EIFAC) a kontinens halászat és akvakultúra szektorainak felelős kezelésére lett létrehozva 1957-ben, vagyis a gazdaságilag és környezetileg fenntartható tevékenységek támogatására és a vízi élőhelyek védelmére. Számos európai ország mellett Magyarország is tagja.

A háromnapos találkozó során megvitatják a következő két év munkatervét és egy ötéves stratégia kidolgozásának lehetőségét, amely révén jobban összehangolhatnák tevékenységüket az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) további intézményeivel, átfogó programjaival. A bizottságnak fontos szerepe abban, hogy a kontinens országai közelebb kerüljenek a globálisan elfogadott Fenntartható Fejlődési Célok megvalósításához. Ez többek között a termelékenység növelését, a szektorban dolgozók jobb megélhetését és munkalehetőségeit jelentené.

„A belvízi halászat kiemelt ágazat, de még annál is fontosabb az akvakultúra” – mondta Victoria Chomo, a FAO budapesti szakértője. „Utóbbinak az állattenyésztéshez képest sokkal kisebb a káros üvegházhatású gázkibocsátása. Vagyis több hal termesztésével és fogyasztásával a klímaváltozás ellen is tehetnénk.”

A FAO előrejelzése szerint az akvakultúra a jövőben is egy prosperáló ágazat lesz – élén Ázsiával, amely a teljes globális termelés 89 %-át adja. Európában valamelyest csökkent az akvakultúra kibocsátása a benne rejlő lehetőségek és a modern termelési módszerek elérhetősége ellenére. Afrika és az amerikai kontinens ellenben bővítette termelését.

ponty

A haltenyésztés jóval kisebb károsanyag kibocsátással jár, mint más állattenyésztési ágazatok – fotó: Shutterstock

Az európai belvízi halászatról csak szűkösen állnak rendelkezésre adatok, mivel sok ország még mindig nem követi nyomon, szabályozza vagy rendelt el bejelentési kötelezettséget a folyókból és tavakból kifogott halakra. Az elérhető adatok alapján a FAO szakértői a kereskedelmi halászat visszaszorulását látják Európában, míg a hobbi horgászok száma gyorsan nő.

Évente 150 000 tonna halat – avagy 250 grammot fejenként – fognak ki Európában: az egy főre levetített érték a kontinens keleti részén a legmagasabb (1,22 kilo/fő), utánuk az északi országok következnek (0,42 kilo/fő).

A FAO összesítésében Németország vezeti a belvízi halászat ranglistáját (21 349 tonna évente), majd Ukrajna (20 116 tonna) és Lengyelország (18 376 tonna) következik. Hazánk a negyedik 9 937 tonnával.

A halfogyasztás kifejezetten népszerű kontinensünkön: az Európai Uniót a világ legnagyobb halimportálói között tartják számon. A bizottság az előretekintés mellett a jelenleg futó projektjeit is megvizsgálja, olyan témákban, mint a sport- és szabadidős horgászat, az állati jóllét szempontjai az akvakultúrában, a halak vonulásának akadálymentessége folyami duzzasztógátaknál.