Elég kontrasztos a látkép a Baranya megyei Mágocs melletti külterületen. Itt-ott még az egykori mezőgazdasági termelőszövetkezet maradványai állnak – a romos gazdasági épület, a mérőház, benne egy viharvert mázsálóval –, mellette pár száz méterrel egy korszerű takarmánykeverő üzem silói magasodnak, míg a másik irányban egy szinte csillogó-villogó üzemegység. Amit aztán a tábláknak köszönhetően gyorsan be is lehet azonosítani: ez a Makrom Kft. beruházásában – felerészben saját, felerészben uniós támogatásból, összesen közel egymilliárd forintból – megvalósult tejfeldolgozó üzem.

üzemAz üzem munkára kész – fotó: nak.hu

Az egység kész, ám még a gyártás tényleges beindulása előtt tartottak egy avatóünnepséget és üzembemutatót szeptember 11-én. Kubik Zoltán, a cég tulajdonosa elmondta, már régóta foglalkoztatta az a gondolat, hogy „a termőföldtől az asztalig” szlogen ne csak szépen hangozzon, hanem valóban meg is valósuljon. Így amikor a szántóföldi növénytermesztést elkezdték és tejhasznú szarvasmarhákat is elkezdtek tartani, a hosszú távú fejlesztési elképzelések között szerepelt egy majdani nyerstej-feldolgozó létesítése.

Mint mondta, a fordulópont néhány éve volt, amikor is a nyers tej ára látványosan esett 110-ről 55 forintra, és csak lassan mozdult el erről a szintről. Ekkor döntött úgy, hogy szükség van egy új üzemre. Kapóra jött, hogy volt aktuális beruházási és fejlesztési támogatási pályázat a Vidékfejlesztési Programban, így beadta a kérelmet, amit aztán meg is nyert. A most felavatott 1000 négyzetméteres üzem közel egy év alatt épült meg, és ha teljes kapacitással működik majd, akkor két műszakban naponta közel 25 ezer liter tejet lesz képes feldolgozni.

Mint Kubik Zoltán elmondta, a kezdeti hónapokban bérgyártás keretében nagyvállalatok számára dolgoznak majd, a későbbiekben pedig terveik szerint Zilda márkanéven hozzák majd forgalomba a saját nyers tejükből készített kézműves, prémium minőségű termékeiket (joghurtot, lágy sajtot, érlelt kemény sajtot, iskolatejet). És, ami nagyon fontos, mindezt olasz mintára, itáliai szakértelemre alapozva teszik majd!

Mint az avatón elhangzott, Kubik Zoltán az istálló és a fejőház korszerűsítését végrehajtó vállalkozáson keresztül jutott el egy olaszországi kisüzembe, és az ott alkalmazott korszerű gyártási technológia, a berendezések, a tejtermékkészítési eljárások olyannyira megfogták, hogy ezt akarta a mágocsi üzemben is megvalósítani. És úgy is lett!

Az avatón Kis Miklós Zsolt, az AM vidékfejlesztésért felelős államtitkára azt mondta, hogy a vidékfejlesztési politika stratégiai célja az agrárgazdaság és élelmiszeripar versenyképességének fejlesztése, egyúttal a vidéki munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés a mezőgazdaságban. Emiatt főként a munkaerő-igényes ágazatok, mint például az állattenyésztés, a kertészet, illetve az élelmiszer-feldolgozás támogatásai kerültek előtérbe. Hozzátette, a tejágazat beruházási elképzeléseinek támogatását négy főbb beruházási jellegű pályázat szolgálta, melyeken már több mint 170 milliárd forint összegű támogatás odaítéléséről döntöttek.

Az államtitkár kitért arra, hogy a Vidékfejlesztési Program élelmiszer-feldolgozást támogató első felhívása keretében eddig 40 tejfeldolgozó üzemet támogattak 9 milliárd forint értékben. Emellett elérhető volt a tejágazat számára is a mezőgazdasági és feldolgozó üzemek energiahatékonyságának javítását célzó, mintegy 35 milliárd forint keretösszegű kiírás. Szintén a tejtermelő tehenészetek fejlesztését célozza a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás mintegy 36 milliárd forintos összege is, amely az állatok javát szolgáló szigorú higiéniai és takarmányozási előírások betartásához járul hozzá.

Az igencsak nívós mágocsi beruházás létrejöttét – ami az egykori tsz felszámolása után, annak helyén valósult meg – frappánsan Hargitai János, a térség országgyűlési képviselője foglalta össze:

– Minden az akaraton és az elképzelésen múlik: ha helyben megvan mindkettő, akkor ahhoz fejlesztési forrás kereshető!