A BASF Fenntarthatósági konferencián 2022 szeptemberében az a minden gazdálkodót érintő kérdés került a fókuszba, hogy a fenntarthatóság és a jövedelmezőség a mezőgazdaságban valóban ellentmondás-e, hiszen egyelőre nehéz elképzelni, hogy a Green Deal-ben meghatározott irányszámoknak hogyan tudnak megfelelni az európai gazdák úgy, hogy közben az élelmiszer-ellátás is biztosított legyen, és a termelés jövedelmezősége is fennmaradjon.

Számos szakmai előadás hangzott el a rendezvényen, Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a fenntarthatóság kapcsán a tudásátadás jelentőségét hangsúlyozta.

A BASF szakemberei pedig az innovációba fektetett hatalmas munkát mutatták be a rendezvényen, amely technikailag fogja lehetővé tenni a fenntarthatósági célok elérést, mint például a növényvédő szerek használatának csökkentését. A BASF szakembereit a részletekről kérdeztük:

Agroinform: Melyek a legfontosabb folyamatban lévő fejlesztések a növényvédő szerek esetében? Milyen hatásmechanizmusú növényvédő szerek kifejlesztésén dolgoznak?

Markus Röser, BASF SE kommunikációs vezető: A BASF Mezőgazdasági Megoldások divíziója a K+F tevékenységeket illetően rendkívül komoly befektetéseket hajt végre az élelmezésbiztonság, az éghajlat és a környezet javát szolgáló mezőgazdasági innovációk kifejlesztése érdekében. Az ilyen jellegű tevékenységekbe a Magyarországon meghatározó növénykultúrák körében a vetőmagokra és nemesítésre, a csávázásra, a biológiai és kémiai növényvédelemre kiterjedő innovációk, valamint a digitális mezőgazdasági megoldások, továbbá az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség, a biológiai sokféleség megőrzése, a precíziós alkalmazások és a CO2-kibocsátás csökkentése érdekében végzett fejlesztések tartoznak. Miközben olyan kiválasztott kultúrákra helyezzük a hangsúlyt, mint a búza, a repce, a napraforgó, a kukorica, a borszőlő, valamint a gyümölcsök és zöldségek, termékeinket, technológiáinkat és szolgáltatásainkat úgy alakítjuk ki, hogy ezzel is segítsük a gazdákat abban, hogy a kihívást jelentő környezeti feltételek mellett is optimálisan termeszthessék növényeiket.

repce

Meg kell találnunk a megfelelő egyensúlyt a jobb terméshozam eléréséhez a mezőgazdaságban – Fotó: Shutterstock

A mezőgazdaságban a fenntartható élelmiszertermelés biztosításához elengedhetetlen szükség van az innovációra. Meg kell találnunk a megfelelő egyensúlyt a jobb terméshozam eléréséhez.

Olyan hozamot kell biztosítanunk, amely

  • megfelel a jövő generációi igényeinek,
  • minimális hatást gyakorol a környezetre,
  • és hozzásegíti a gazdálkodókat a megfelelő megélhetésükhöz.

Innovációink egyszerre teszik lehetővé a termelékenyebb és fenntarthatóbb gazdálkodást.

A Föld növekvő népessége igényeinek kielégítése érdekében a búzatermesztőknek a következő 20 évben évente 1,7%-kal kell növelniük hozamukat. A BASF ehhez a kínálatában szereplő kombinációknak a mezőgazdasági eredmények és a fenntarthatóság optimalizálását célzó kutatásaival járul hozzá.

Az Ideltis hibridbúza az évtized második felében kerül majd bevezetésre. Ezt a xarvio® Digital Farming Solutions fogja támogatni, amely a zónaspecifikus szántóföldi adatelemzéssel és a fenntartható növényvédelmi innovációk, például a Revysol® gombaölő szer, az Axalionrovarölő szer és a Luximo® gyomirtó szer pontos alkalmazásával optimalizált vetési ajánlásokat tesz. A Revysol® úgy növeli a terméshozamot, hogy közben lehetővé teszi a gazdálkodónak, hogy 4%-kal kisebb termőterületen érje el ugyanazt az eredményt. A Revysol® formulációjában kifejlesztett innovációk segítségével a termelők a kijuttatott gombaölő szerek mennyiségét is mérsékelni tudják, ami tovább csökkenti a CO2-kibocsátást.

traktor

smart spraying

A gödöllői konferencián bemutatták a SmartSprayer okospermetezőt is – Fotók: Agroinform

Agroinform: Ha jövőbe a lehetne látni: mi a legnagyobb különbség egy 2020-ban használt növényvédő szer és egy 2030-ban használt növényvédő szer hatásmechanizmusa, felhasználásának szabályozása között?

Markus Röser, BASF SE kommunikációs vezető: A biológia mellett a termék hatékonysága, a növényvédő szerek környezet- és éghajlatbarát lábnyoma is egyre fontosabb lesz a jövőben. A múltban a növényvédő szerek fejlesztése során a hatékonyság és a globális alkalmazhatóság volt a középpontban. Néhány évvel ezelőtt kutatásainkat átszerveztük, és ma már a potenciális új hatóanyagokat és termék formulációkat először a világ legszigorúbb engedélyezési kritériumai alapján teszteljük, és csak azután nézzük a különböző kultúrákban elérhető hatékonyságot.

Ez olyan növényvédő szerek kínálatát eredményezi, amelyek felhasználása kevesebb vagy szinte semmilyen korlátozással nem jár, ugyanakkor sokkal jobban igazodnak az egyes növényi kultúrákhoz és hatékonyabbak az egyes régiókban.

Ez azt jelenti, hogy a termékek száma nő, mivel az alkalmazás sokkal specifikusabb. Ez azonban az ilyen új termékek kutatásához szükséges időt 8-ról 12 évre, a pénzügyi ráfordítást pedig hatóanyagonként több mint 250 millió euróra növeli.

Agroinform: A jelenlegi növényvédő szerekkel meg lehet felelni a szerhasználat-csökkentési elvárásoknak? Vagy valószínű, hogy teljesen megújul a használt növényvédő szerek portfóliója néhány éven belül?

Markus Röser, BASF SE kommunikációs vezető: Az EU-ban két különböző értékelés létezik a növényvédőszer-csökkentési követelményekre vonatkozóan. Az egyik a mennyiség csökkentését, a másik pedig a veszélyes szerek csökkentését tűzi ki célul. A digitális technológiák alkalmazása, illetve az érzékeny területeken a növényvédő szerek elhagyása vagy csökkentése minden bizonnyal segít a mennyiség csökkentésében. Azt azonban nem tudnánk javasolni, hogy a termelők az érzékeny területeken a növényvédelemről általában mondjanak le, mivel ez azt jelentené, hogy bizonyos területeken mezőgazdasági művelésre a továbbiakban már nem nyílna mód.

Németországban az összes termőterület 1/3-a érzékeny területre esik, amit így elveszítenénk az élelmiszertermelés, különösen a borszőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztés szempontjából. A „veszélyes termékek" csökkentése a 2014-2017. évi állapotok alapján került meghatározásra. E téren nagyon pozitívan tekintünk a jövőbe, mivel már megkezdtük portfóliónk átalakítását a környezetbarátabb termékek irányába, és már számos kritikus hatóanyagot (például a régi típusú azolokat) sikerült új hatóanyagokkal (például a Revysol®-lal) helyettesíteni. Ez a portfólióváltás azonban időt és pénzügyi forrásokat igényel, mivel egyre nehezebb új, azonos biológiai teljesítményű hatóanyagokat találni.

Agroinform: Néhány példával lehet-e szemléltetni, hogy hol, mi fogja okozni a legnagyobb kihívást a fenntarthatósági elveknek való megfelelésben? A Green Deal Európára vonatkozik, a világ más országaiban, ahol esetleg sokkal kevesebb figyelmet fordítanak a korszerű növényvédelemre és az okszerű tápanyagutánpótlása, várhatóak-e jelentősebb előrelépések a fenntarthatóság érdekében?

Markus Röser, BASF SE kommunikációs vezető: A fenntarthatóság témakörében a világ különböző régióitól függően különbségek tapasztalhatók. Egyértelmű, hogy világszerte az éghajlatvédelem a legsürgetőbb kihívás. Ezzel a Zöld Megállapodás is foglalkozik. Emellett vannak még specifikus témák is, az adott régió követelményeitől függően. Európában ide tartozik a biológiai sokféleség csökkenése, valamint az aszály és a vízhiány. A BASF globális szinten tekint ezekre a kihívásokra. Világszerte egyértelmű fenntarthatósági célokat tűztünk ki magunk elé, és ezeket szigorúan követjük. Ennek megfelelően a kutatás-fejlesztés is e fenntarthatósági célok (mint például a tonnánkénti CO2-megtakarítás vagy a biológiai sokféleség területének növelése a mezőgazdaság szerkezetében) felé irányul. E célok eléréséhez a biológiai és kémiai növényvédelem, a vetőmagok (pl. szárazságtűrő fajták), a nemesítési technológiák, illetve az olyan digitális alkalmazások, mint például a foltpermetezés területén végzünk kutatásokat és keressük az innovációkat. Meggyőződésünk, hogy a mezőgazdaság világméretű átalakítása csak akkor lesz sikeres, ha egyesítjük a különböző megoldásokat, nyitottak vagyunk az innovációra, és egyensúlyt teremtünk a termelékenység növelése és a környezetvédelem között.

szántóföld

Az innovatív növényvédelmi és digitális megoldások egyszerre járulnak hozzá a fenntarthatósági és jövedelmezőségi célokhoz – Fotó: Shutterstock

Agroinform: A gazdálkodók számára mi az a gondolkodásmód, ami segítheti majd a fenntarthatósági elveknek való megfelelést, hogyan lehet ez a lehető leggördülékenyebb?

Hajnal Gábor, BASF Hungária Kft., marketing vezető: Mi azt javasoljuk a termelőknek, hogy minél előbb próbálják ki és építsék be gazdálkodásukba azokat az innovatív növényvédelmi és digitális megoldásokat, melyek egyszerre járulnak hozzá a fenntarthatósági és jövedelmezőségi célokhoz. A BASF-nél ilyen a Limus® Clear nitrogén inhibitor, a Caramba® Turbo és Medax® Max növekedésszabályozók, a Systiva® csávázószer és a piraklostrobin tartalmú gombaölő szerek, mint a Revycare®, Priaxor® és Pictor®. A digitális térben pedig a termelők rendelkezésére áll az xarvio® FIELD MANAGER megoldás, amivel optimális tápanyag kijuttatás és növényvédelem valósítható meg.

xarvio

xarvio® FIELD MANAGER – optimális tápanyag-kijuttatás és növényvédelem – Fotó: Agroinform

Agroinform: Feldman Zsolt államtitkár úr fontos szempontként említette meg a BASF fenntarthatósági konferenciáján tartott előadásában, hogy a tudásátadásnak nagy szerepe lesz abban, hogy az innovatív megoldások a gyakorlatban is a fenntarthatóság szolgálatába álljanak. A BASF milyen módon tervezi segíteni ezt a folyamatot Magyarországon?

Hajnal Gábor, BASF Hungária Kft., marketing vezető: Mi a BASF-nél elkötelezettek vagyunk, hogy a termelői társadalommal a lehető leghamarabb mélyrehatóan megismertessük az iparág innovációit, legyen az növényvédelmi, vagy digitális megoldás. Az a célunk, hogy támogassuk a termelőket abban, hogy minél előbb megismerkedjenek az új termékekkel és megoldásokkal és azokat még az új követelmények életbe lépése előtt beépítsék gazdálkodásukba, így biztosítva számukra a zökkenőmentes átmenetet. Kifejezetten ezt a tudásátadást szolgálják a FarmMester – Szántóföldszakmai Műhely és a Defenso szőlő-és almavédelmi előrejelző rendszer kezdeményezéseink.

Agroinform: Lehet-e tudni részleteket arról, hogy milyen ötletek érkeztek be a BASF Innovation Hub felhívásra, amelyeknek esetleg szerepe lehet a Farm to Fork stratégia célkitűzéseinek való megfelelésben?

Tóth Alexandra, BASF Hungária Kft., digitalizációs és kommunikációs specialista: A BASF Innovation Hub olyan megoldásokat keres, amelyek közvetlenül vagy közvetve hozzájárulnak a Zöld Megállapodás pilléreinek megvalósításához. Az eddig beküldött pályázatok között a tiszta energia, valamint a „termőföldtől az asztalig" stratégia célkitűzéseit támogató ötletek is beadásra kerültek.

A jelentkezési határidő még nem zárult le, péntekig várjuk a jelentkezéseket.

Október végén, az első körös zsűrizést követően jelentjük majd be azt az öt versenyzőt, akik részt vehetnek novemberben a helyi versenyeken, amiket élőben, online közvetítünk.

Agroinform: Milyen aktualitásokról lehet beszámolni a németországi ammóniagyártással kapcsolatban?

Markus Röser, BASF SE kommunikációs vezető: Németországban, a ludwigshafeni gyártelepünkön az ammóniagyártás csökkentett kapacitással működik. Az ammónia például műtrágyák, poliamidok és műgyanták alapanyaga. A BASF maga műtrágyát nem állít elő. A BASF továbbra is kielégíti a vevői igényeket.

Ami az ammónia külső beszerzését illeti: a ludwigshafeni telephelyünkön a nyersanyag formájában szükséges földgáz mintegy 25 százalékát használjuk fel ammónia előállítására. A telephely néhány más földgázfogyasztójával ellentétben az ammónia külső beszerzésére is van lehetőség. Az ammónia külső beszerzése ezért fontos részét képezi kockázatcsökkentő megfontolásainknak a földgázmennyiségek jelentős csökkentése esetén.

További cikkek a BASF fenntarthatósági konferencián elhangzottak kapcsán:

Ezen áll vagy bukik a fenntartható mezőgazdasági termelés (Feldman Zsolt előadása)

Radikálisan vissza kell venni a növényvédő szerek használatát, de egyelőre több a kérdés, mint a válasz (Gábriel Géza előadása)