Haász Ferenc kifejtette, tavaly télen a méhállomány majdnem negyede elpusztult vagy legyengült a kemény hideg és az elszaporodott ázsiai méhatka terjesztette vírusok miatt. Az állomány a repce és az akác virágzására nem tudta összeszedni magát, így repcemézből nagyon gyenge, akácból gyenge-közepes évet zártak a méhészek. A napraforgó virágzására már fel tudott fejlődni az állomány, így azok a méhészek, akiknél nem volt extrém mértékű a méhpusztulás, összességében enyhe pozitív eredménnyel zárhatják az évet - jelentette ki.

Az egyesületi elnök kifejtette, a repcetermés fele az elvárható minőséget sem hozta, ami főként azzal magyarázható, hogy a méhészek korán, magas  víztartalom mellett pergették ki a mézet annak érdekében, hogy a repcével csaknem összeérő akácból fajtamézet tudjanak pergetni.

Magyarországon az éves átlag mézfogyasztás fejenként 70-80 dekagrammra nőtt a korábbi 40-50-ről – Fotó: Shutterstock

Az akácméz a kisebb mennyiség ellenére jó minőségű, a napraforgó pedig a száraz nyár hatására 15-16 százalék körüli víztartalmú lett, amihez tudni kell, hogy 19 százaléknál már első osztályú a méz. A felvásárlási árak a nagybani piacon a vegyes virágmézből - hordós kiszerelésben - kilónként 650, akácméznél 1200-1400, az egyéb fajtamézek esetén 800-1000 forint körül alakulnak. A fogyasztók a kiskereskedelemben a vegyes méz kilójához 1200-1300, az akáchoz 2000, a hárs és egyéb mézekhez 1700-1800 forintért juthatnak hozzá. "Az utóbbi három évben emelkedés nem volt a piacon, de szerencsére csökkenés sem" - jelentette ki.

Haász Ferenc elmondta méz 65-70 százalékát továbbra is exportálják, főként Német-, Olasz- és Franciaországba. Békés megyében körülbelül nyolcszázan foglalkoznak méhészkedéssel, a megyei egyesületnek 660 tagja van. A méhcsaládok számát ősszel 68 ezerre becsülték.