Az akácmézet sokan kedvelik Magyarországon, annak ellenére is, hogy  az akácméz kilónkénti átlagára az utóbbi három évben több mint 60 százalékkal emelkedett. Felismerték ezt a zavarosban halászgatók is: akiknek azonnal a célkeresztjébe került ez az édes csemege.

A mézhamisítók hatalmas hasznot zsebelhetnek be abból, hogy  nem igazi akácmézet adnak el akácméznek. De vajon vásárlóként egyáltalán van valami esélyünk arra, hogy ránézésre vagy ízlelés alapján kiszúrjuk, hogy hamis méz került a kosarunkba? Vajon tervez valamit a hatóság annak érdekében, hogy a tavalyi évben elburjánzó mézhamisítást vissza lehessen szorítani?

méz

Édes, egészséges és finom csemege - kár, hogy hamisítják — fotó: pixabay.com

Újra meg újra méz-hamisítási botrányok robbannak ki

"2021 végén bombaként robbant a hír, hogy a hatóság szakemberei ismét nagy mennyiségben találtak hamis mézeket a magyar áruházak polcain. A botrány kiváltója ráadásul ismét az a Klenáncz József volt, akit már korábban is büntetett a hatóság hamis mézek forgalmazásáért." - írta a Pénzcentrum a mézhamisítással kapcsolatos cikkében.

Minél drágább a méz, annál több a csalás

A mézhamisítás legfőbb mozgatórugója a pénz: ha a KSH statisztikáit vesszük alapul, akkor hamar kiderül, hogy az elmúlt időszakban nagyon megdrágult az akácméz. 2021 januárjára a 2018-as árakhoz képest 33 %- os drágulás (ami kilónként mintegy 1200 Ft-ot jelentett ) magával hozta a hamisítási kedv felpörgését is. Erre tett rá még egy lapáttal az, hogy 2021 novemberére - mindössze 10 hónap alatt - még további 22 %-al emelkedett az akácméz ára.

Hogy kerülhetnek hamis mézek a boltok polcaira?

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) vizsgálatai szerint  a problémát legtöbbször az okozta, hogy az akácméz valójában más növény nektárjából származó virágméz volt, nem pedig a fehérakácé. Ez egyértelműen gazdasági haszonszerzésnek minősül, mivel az akácméz jóval magasabb árkategóriát képvisel, mint a virágméz.

Gyakoriak voltak a jelölési problémák is, ami főként a gyártási hely - származási hely kérdéskörével kapcsolatban merültek fel. A hatóság szerint az ilyen jellegű visszaéléseket kizárólag folyamatos ellenőrzéssel és részletes elemzéssel lehet kiszűrni, és a hatósági intézkedések által  a vállalkozást a jogkövető magatartás betartására kell kötelezni.

méz

Gyakori probléma a mézek származási és gyártási helyének a nem megfelelő jelölése — fotó: pixabay.com

Vásárlóként nem egyszerű kiszűrni a hamis mézeket

A  nem megfelelő vagy hamisított mézek kiszűrése a vásárlók számára nem éppen könnyű feladat. A Nébih szerint „ha olyan akácméz megnevezésű termékkel találkoznak a kereskedelemben, amely erősen kristályos, illetve teljesen kikristályosodott, tehát szilárd halmazállapotú, akkor az nagy valószínűséggel nem akácméz, de ettől még lehet jó minőségű facélia, repce vagy akár napraforgóméz is, csak ne akácmézként legyen értékesítve" - idézte a Pénzcentrum a hatóság tanácsát.

Hozzátették azt is, hogy biztosra még így sem lehet menni, hiszen mind a szín, mind a sűrűség változhat az idő előrehaladtával. Az akkreditált laboratóriumokban elvégzett mikroszkópos és analitikai vizsgálatok azok, amelyek egyre pontosabb eredményeket biztosítanak a mézhamisítások bizonyítására.

Tenni kell a mézhamisítás ellen — fotó: pixabay.com

Mit lehet tenni a mézhamisítás ellen?

szakma érthető módon azonnali jogszabályi szigorításokat szeretne az újra és újra felbukkanó akácméz-hamisítási botrányok miatt. A hamisítás elleni küzdelem a gyakorlatban  azt jelenti, hogy a mézekre vonatkozó Magyar Élelmiszerkönyvi előírásokat várhatóan megváltoztatják - így pontosabb képet kapnak majd arról, hogy az adott termék előállítása során mely országokból származó mézek vannak a termékben és ezek mennyiségi sorrendje miként alakul. Ez a jogszabályváltozás a keverék-mézek jelölését érinti majd, és ad némi türelmi időt a jelölőcímkék szövegének módosításához, majd az új címkék legyártásához és azok alkalmazásához.

A változtatás még elfogadás alatt van, de ha ez tényleg bekerül a szabályozásba, akkor minden mézre érvényes lesz.