A Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség ügyvezető igazgatója a lapnak elmondta: a juhágazat mintegy 60 százalékban bérelt földterületet használ. Hajduk Péter szerint problémát jelent, hogy gyakran nem a gazdálkodó juhászok nyerik a földpályázatokat, jóllehet az adott területen sok esetben ők gazdálkodtak évekig, vagy akár évtizedekig. Ilyen esetben nehéz helyzetbe kerül a juhtartó, hiszen mind az állatállománya, mind pedig a hodálya, egyéb épülete az adott területen van - mutatott rá.

Hozzátette: az is előfordul, hogy nem a tenderen buknak el a juhtartók, hanem már a pályázati kiírásnak sem tudnak megfelelni. Vannak ugyanis pályázatok, amelyek olyan legelőterületek bérléséről szólnak, amelyeken évek, vagy akár évtizedek óta juhok legelnek. A pályázati kiírásban azonban az szerepel, hogy lovat, szarvasmarhát, vagy egyéb állatot tartók jelentkezhetnek. Mint elmondta, ilyen esetekben mindig jelzik az ellenvetésüket, amire rendszerint az a válasz, hogy az adott terület mélyebben fekszik, a nedvesebb legelő jobban megfelel a nagyobb testű állatokhoz. Az adott földön azonban régóta - akár évtizedek óta - eredményesen legeltetnek juhokat.

Az ügyvezető igazgató szerint egy év múlva lehet majd számot vetni azzal, hogy a folyamatnak milyen hatása volt a hazai állatállományra, a juhtartók tevékenységére. Jelenleg azt mondják a juhászok, hogy ha nem nyernek, feladják a tevékenységüket, ám adott esetben magánszemélytől is bérelhető legelő – mondta.