Erről kérdeztük Balogh Viktor Ferencet, a KITE Zrt. marketingigazgatóját a cég vezérigazgatójával és innovációs főigazgatójával közösen tartott sajtótájékoztatójuk után az AgrárgépShow-n.

Az IT és az agrárium kapcsolatáról beszélt a cég bemutatóján. Hol tart ma a mezőgazdaság digitalizációja?

Az agrárium és a számítástechnika kapcsolata már hétezer éves múltra tekinthet vissza, hiszen az IT-ként értelmezhető első emlékek az ókori Mezopotámiából származnak.

A terményösszeírásokra utal?

Igen, és ezek ismeretében úgy is fogalmazhatunk, hogy a mezőgazdaság bábáskodott az IT megszületésénél. Nagyon sokáig lépést is tartott vele, gondolok itt a különböző nyilvántartásokra, ügyviteli rendszerekre, a mindenféle elemzések, értékelések készítésére, de a számítógépek használatára is – ezek mind jelen voltak a mezőgazdaságban.

A forradalmi változás 1989-ben történt az IT-ban, amikor megszületett és robbanásszerű fejlődésnek indult az internet. Egy újabb nagy lépés pedig 2003 táján következett be, a Big Data problémakörének megfogalmazásával. Ekkor döbbent rá a világ, milyen irdatlan mennyiségű adat képződik, és hogy ennek feldolgozásával milyen előrejelzéseket, trendeket lehet felrajzolni. Az adatok megfelelő nyomon követése, tisztítása, értékelése azóta is óriási IT-feladat. No, a mezőgazdaság itt elszakadt az IT világától, maradt továbbra is a tapasztalati úton történő döntéshozatalnál.

Természetesen bekapcsolódhattak ebbe mérések is, de arra, hogy a roppant mennyiségű adatot hogyan tudja kezelni, kezeli-e egyáltalán, és bevonja-e a döntéshozatalba, erre határozott választ nem történt. A 2010-es évek eleje-közepe kapcsolta vissza a mezőgazdaságot az IT-világba.

Kite

Balogh Viktor Ferenc: Olyan világszínvonalú megoldást kínálunk, amely a nemzetközi piacot is érdekelheti – fotó: Agroinform.hu

Hogyan történt a visszakapcsolódás?

Ebben először a gépgyártóknak volt jelentős szerepük, hiszen a mindinkább számítógép vezérelte munkaeszközökről lejövő adatok óriási előrelépést jelentettek. Egyik oldalról a gépgyártóknak a további fejlesztésekben, a másik oldalról pedig a gazdálkodásban.

Hol tart a fejlesztésben a mezőgazdaság?

A kutatások – ez erősen „IT-szagú” értékelés – az agrárium fejlődését 1.0-tól kezdve öt nagy szakaszra bontva rajzolták fel, a mezőgazdaság 5.0 lesz az autonóm művelés korszaka. Most valahol a 4.0 fázisban vagyunk, a hálózatba való szervezés és a hálózatban való üzemelés idején. Ez valós idejű kommunikációt jelent a szántóföldön dolgozó gépekkel, illetve az adatfeldolgozó központokkal, ahol a beérkező információkat értékelik, elemzik és döntésre előkészítik.

Ez már a precíziós gazdálkodás időszaka.

A kérdés az, hogy maga a növény, a növényi kultúra, amely a profitot termeli, részt tud-e venni ebben a folyamatban. Most már igen a válasz. Hiszen a különböző szenzorok, adat- és mintavételezési eszközök, a távközlési rendszerek stb. ma már szinte az egyes növényről is képesek másodperc, perc, óra, nap alapon olyan időjárási, mikroklimatikus, tápanyag-felhasználási vagy az adott kultúra növekedéséhez kapcsolódó adatokat stb. adni, amelyeknek a termelésben és a döntéshozatalban alapvető szerepük van.

KITE

„Negyvenhét év tudását-tapasztalatát és a legújabb kutatási eredményeket tettük be a döntéshozatali rendszerbe” – fotó: Agroinform.hu

Mit tesz ehhez hozzá a KITE Precíziós Gazdálkodási Rendszere?

Azt tapasztaltuk, hogy az egész folyamattal való foglalatosság még jórészt kísérleti fázisban van a világban, eredményei nem épültek be a mindennapi gyakorlatba. A Precíziós Gazdálkodási Rendszer egy hárommilliárdos projekt, 47 év tudását-tapasztalatát és a legújabb kutatási eredményeket tette be a döntéshozatali rendszerbe, felszámolva a fehér foltokat is napjaink mezőgazdasági tudásbázisában.

A precíziós gazdálkodás nem egy „dobozolható” termék, nem lehet megvásárolni egyben. Nincs olyan, hogy „itt van neked 1000 hektárra egy kész precíziós gazdálkodási rendszer”. Ez egy többéves fejlesztési folyamat, amelynek mentén rengeteg változó van, ezeknek egymásra kell épülniük. Ugyanakkor egy IT-megoldásnak „dobozoltnak” kell lennie! Le kell tudnom venni a polcról, és egy adott feladatot megoldani vele.

Az a tizenhat alkalmazás, amelyet a Precíziós Gazdálkodási Rendszerben kifejlesztettünk, képes erre. Egy adott környezetben, egy meghatározott feladatra, egy bizonyos döntéshozatalhoz ad támogatást, segítséget a termelőnek. Ugyanakkor ez egyes elemek kompatibilisek a rendszer többi elemével, és testre is szabhatók.

Kiknek szánják a Precíziós Gazdálkodási Rendszert?

Gazdaságmérettől függetlenül be lehet lépni ebbe a világba! Azt gondoljuk, mindenkinek igénye van arra, hogy minél pontosabban legyen képes dolgozni. Sokan visszariadnak a vélt beruházási költségek miatt, pedig addig a határig mindenki elmehet, amit még meg tud fizetni. Ha ez az előkészítő szakasz, akkor addig. Azt is tervezni kell, hiszen inputanyagok szükségesek hozzá, és nem mindegy, milyet vásárolunk. Lehet feleslegesen drágát venni, meg lehet olyan magasabb értékűt beszerezni, amely egy jól működő gazdaságban megtérülő többletköltség.

A Precíziós Gazdálkodási Rendszerbe való belépéssel a profitmaximalizálás útján indulhat el a gazdaság. Vagy a kibocsátást növeli azonos költségszint mellett, vagy csökkenő költséggel éri el ugyanazt a hozamot. Sőt: alacsonyabb költséggel is – és ez nagyon sok helyen jelentkezhet – növelheti a hozamot.

Vannak-e már visszajelzések?

A fejlesztés természetesen soha nem ér véget, de most egy olyan szintre jutott a fejlesztésünk, amellyel kiléphetünk a piacra, használatra készen mutathatjuk meg a magyar mezőgazdaságnak. A legnagyobb beszállítóink visszajelzései magabiztossá tesznek bennünket abban is, hogy olyan világszínvonalú megoldást kínálunk, amely a nemzetközi piacokat is érdekelheti.
PREGA