Szégyen ide, szégyen oda, bevallom őszintén, hogy gazdálkodó létemre még soha életemben nem hallottam a hörcsögvadász mesterségről – azonban a rágcsálók kártételéről sajnos annál inkább!

Elképesztő mértékű hörcsög kártétel napraforgóban 2020. szeptember 11-én – fotó: Lévai Miklós

Ahogy egyre több termelőt ismertem meg Szolnok határában és Hódmezővásárhely környékén – úgy szembesültem mind gyakrabban a hörcsögkártétel súlyos következményeivel és az elkeseredett gazdálkodók "házi" módszereivel. Egyik sem volt hatásos eljárás – és jó, ha tudjuk, hogy az illegális mérgek kihelyezése következtében a hörcsögökkel táplálkozó védett ragadózók elpusztulhatnak és a termelőkre komoly büntetéseket is kiszabhatnak a hatóságok.

A mezei hörcsög az Európai Unióban-, így hazánkban is védett. Az érvényes jogszabályok értelmében az állomány a növénytermesztésben keletkezett károk mérséklése érdekében március elseje és május 31. között gyéríthető, amennyiben a lakott kotorékok száma hektáronként meghaladja a kettőt. A gyérítés során tilos mérgeket használni!

Indokolt esetben a tavaszi időszaktól eltérően, eseti gyérítési engedélyt is kérhetnek a gazdák a területileg illetékes megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalában.


Lévai Miklós hörcsögvadásszal a véletlennek köszönhetően ismerkedtem meg és nagy izgalommal készülődtem, amikor felajánlotta, hogy vele tarthatok egy munkanapján.

Hódmezővásárhely határába indultunk és utazás közben máris kérdésekkel ostromoltam Miklóst.

Légi felvétel a hörcsögök járatairól Hódmezővásárhely határában – fotó: Lévai Miklós

– Hogyan ismerkedett meg a hörcsögvadászattal és mióta űzi ezt a szakmát?

" A 80-as évek derekán még a zenekarommal muzsikusként dolgoztam éttermekben, presszókban, amikor a fogyasztói szokások és a vendéglátó egységek gyors átalakulása elkezdődött. Az elektronikus zene és a zenegépek mellett egyre kisebb létszámú formációkban kellett zenélnünk, majd végül egyedül maradtam egy szintetizátorral és egy mikrofonnal. Ez már nem az én világom volt – mindemellett felfigyeltem a vendéglátó helyeken szórakozó hörcsögvadász csapatokra, akik munka után nagy hangon mulattak és az eladott hörcsögbőrök árának nagy részét a pincéreknél hagyták. Sokat beszélgettem velük, mert komolyan érdekelt a hörcsögvadászat. Rövidesen úgy döntöttem, hogy kitanulom ezt a mesterséget és beálltam melléjük, hogy minél többet megtudjak a rágcsálógyérítésről.

Rengeteget olvastam, tanultam és sokat dolgoztam több hörcsögvadász csapattal is, azonban az nagyon gyorsan kiderült számomra, hogy az akkori gyorsan meggazdagodni vágyó és napról-napra élő "hörcsögvadász életmód" az én értékrendemmel összeegyeztethetetlen. Megnősültem és a feleségemmel családot terveztünk, ezért úgy döntöttünk, hogy saját vállalkozást indítunk hozzáértő, komoly szakemberekkel. Eleinte ketten dolgoztunk – gyakran napi 18 órát – úgy, hogy a csapdákat is mi készítettük és javítottuk – valamint a bőröket is mi készítettük elő.

Első gyermekünk megszületése után tudtuk, hogy ezt így nem folytathatjuk tovább, ezért megbízható partnert kerestünk, aki a piaci igényeknek megfelelő, tökéletes szűcsmunkát tudott szolgáltatni. Évekig tartott, amíg – döbbenetes kalandok árán ugyan, de – megtaláltuk azt a vállalkozást, amely megbízható társunk lett és folyamatosan kiváló minőséget tudott biztosítani.

Abban az időben rengeteg szűcsműhely működött és sokan ki sem tanulták a mesterséget, csak a könnyen szerzett pénz reményében gondolták úgy, hogy megpróbálkoznak a bőrök kikészítésével. A hörcsögvadászok tömegével hozták a nyers bőröket Magyarország- és Erdély területéről is. Sokszor jártunk úgy, hogy a gyönyörű, hatalmas bőreinket tönkretették a sarlatán munkával – sőt, egy "vállalkozó" az extra méretű erdélyi bőrök helyett picike selejteket adott vissza nekünk – amely akkora veszteség volt számunkra, hogy kénytelenek voltunk évekig pereskedni ellene. A pert végül megnyertük ugyan, de pénzt nem láttunk belőle azóta sem, ugyanis a cég tönkrement." – mesélte Miklós.

– És mindezek ellenére megérte a hörcsögvadászat? Hány bőrt lehetett eladni évente és mely piacok fizették a legjobb árat?

– "Azt kell, hogy mondjam, hogy igen, nagyon is megérte jól csinálni. A 80-as 90-es évek időszaka volt a hörcsögvadászat fénykora. Mi a vállalkozásommal a kezdetektől a minőséget és megbízhatóságot tűztük ki célul és meggyőződésem, hogy ezért tudtunk fennmaradni a mai napig, "utolsó mohikánként" is.

Egy extra minőségű  felkonfekcionált  hörcsög tábláért  400.-  márkát fizettek Frankfurtban, amit a "Prémpiac európai fellegváraként" emlegettek annak idején.

300-400 darab hörcsög táblát adtunk el egy évben, ez biztosította a családunk és az alkalmazottaink megélhetését.

Aztán az Európai Uniós csatlakozás után, először alig észrevehetően beszivárogtak – majd agresszív munkába kezdtek a különböző műanyag- és textilipari érdekek mozgatta radikális állatvédő szervezetek. Lobbijuknak köszönhetően először a tenyésztett prémesállat telepeket számolták fel a tulajdonosok, – majd rövidesen mindez természetesen magával rántotta a hörcsögvadászatot és a hörcsögbőr sorsát is.

Mezőgazdászoknak persze mondanom sem kell, hogy a hörcsögvadászatnak soha semmi köze nem volt az állatok bántalmazásához, vagy illegális pusztításához, hiszen

mindig kíméletes, vegyszermentes csapdákat használtunk úgy, hogy mindeközben a kártékony rágcsálók állománygyérítését és a szántóföldek kármentesítését is elvégeztük.

A gazda és a hörcsögvadász munkája a régi időkben mindig kiválóan kiegészítette egymást – úgy is mondhatnám, hogy segítettünk a természetes egyensúlyt fenntartani.

Mára a világ prémpiaca az egykori több milliós igényről maximum 30-50 ezer hörcsögbőr befogadására korlátozódott.

Nem csoda, ha ilyen körülmények között a hörcsögvadászok más szakma után néztek – és a szűcsök zöme is eltűnt.

A magyar szőrme- és szűcsipar sorsa megpecsételődött, emberek tízezrei veszítették el munkájukat.

A radikális "zöld-mozgalmak" és a média hatására ma már alig van olyan nő, aki fel merne venni egy eredeti szőrme kabátot. A műanyagok felhasználásával készült ruhaneműk megítélését viszont – számomra érthetetlen módon – az sem rontja, hogy a viselőjük számára egészségügyi kockázatot is jelenthetnek és környezetszennyezők, hiszen jóformán "soha" nem bomlanak le.

A mi hörcsögvadász vállalkozásunk csak azért tudott fennmaradni ezzel az ősi mesterséggel, mert 40 éve minőségi, megbízható munkát adunk ki a kezünkből. Mindig a lehető leggyorsabban változtattunk a szolgáltatásainkon – ahogyan a termelő üzemek, a gazdálkodók és a piac megkívánták. Állandó – és folyamatosan bővülő partnerkörünk van, akik tudják, hogy ha megbíznak minket a hörcsöggyérítéssel, akkor azt a munkát magas minőségben fogjuk elvégezni.

Lévai Miklós fiatal kollégájával drónos hörcsögpopuláció-felmérésre készül. – fotó: Igric Dominika / Agroinform.hu

A gazdálkodók többsége keserűen ugyan, de tudomásul vette, hogy a hörcsöggyérítésért szolgáltatási díjat kell fizetni, mert a hörcsögbőrök gyakorlatilag eladhatatlanná váltak és ezáltal a hörcsögvadászat fő bevételi forrása megszűnt."

– Mi a véleménye arról, hogy a Természetvédelmi Világszövetség a mezei hörcsögöt kritikusan veszélyeztetett státuszba sorolta és hogy publikációjuk szerint ezt a fajt a kihalás fenyegeti?

– "Alapvető problémának tartom, hogy a Természetvédelmi Világszövetség az egész Európai Unióra vonatkoztatja a döntéseit és határozatait, nem pedig azokra a veszélyeztetett régiókra – mint például Franciaország és Németország egyes területei – ahonnan valóban szinte eltűntek a hörcsögök valamilyen okok miatt.

Nem tartom valós okoknak Magyarországon a hörcsögök kipusztulásáért felelősségre vont altalaj-lazítási technológiákat, a monokultúrák terjedését – amelyek hazánkban egyébként egyáltalán nem jellemzőek – vagy a fényszennyezést. Az altalaj-lazításra vonatkozóan csak egy rövid kitérőt tennék, hiszen aki ismeri a hörcsög életmódját, az tudja, hogy a faj gazdasági veszélye is abban rejlik, hogy szinte csak a takarásban levő területeken él és szaporodik – konkrétan a talpon álló kultúrákban. Aratás, vagy betakarítás után nagyon gyorsan átköltözik más talpon álló kultúrába, vagy a táblák közelében lévő védelmi sávok tövébe. Amire az altalajlazító – vagy más munkagép – munkába áll, addigra a járatok zöme elhagyott és lakatlan.

40 éves tapasztalatom alapján mondom, hogy Magyarországon továbbra is vannak régiók, ahol átlagosan 10 évente katasztrofális gazdasági károkkal járó hörcsöginvázió alakulhat- és sok esetben alakul ki, különösen úgy, ha ezekben a régiókban nem történik minden évben rendszeres gyérítés.

Fontosnak tartom a hörcsög jelenlétét a táplálékláncban és hasznosnak találom a faj védelmét, hiszen ezzel hatósági szinten is gátat szabhatunk a "házilag alkalmazott", szakképzett személyzet kihagyásával elvégzett mérgezéseknek. A vegyszeres, illetve mérgekkel történő irtás következményei ugyanis beláthatatlanok és azon túl, hogy tilos és büntetendő ilyesmit végrehajtani – a védett ragadozófajokat is súlyosan veszélyezteti.

Mindezek ellenére túlzásnak tartom Magyarországon vörös listás, kihalás küszöbén álló fajnak titulálni a mezei hörcsögöt és túlzottan bürokratikus megoldásnak érzem azt, hogy a tavaszi, gyérítésre kijelölt időszaktól eltérően, csak eseti gyérítési engedély kiadása után cselekedhetünk – például az őszi aratás előtti időszakban.

A gazdálkodók gyakran azt sem tudják, hogy kihez forduljanak és elkeseredve várják a kérelmek elbírálását a területileg illetékes megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalától.

Amíg az engedélyt nem kapják meg, addig természetesen mi sem csapdázhatunk.

– Összefoglalva, mi a teendője annak a gazdának, aki túlszaporodott hörcsögpopulációt észlel a tábláján?

– A legfontosabb, hogy ne várjon senki csodára, ha azt tapasztalja, hogy hektáronként két lakott járatnál több van a tábláján. A hörcsögök robbanásszerűen szaporodhatnak márciustól akár október végéig is, ha az időjárás engedi.

Hívjanak minket bizalommal a www.horcsogvadasz.hu oldalunkon található elérhetőségen – és indokolt esetben a tavaszi engedélyezett gyérítési időszakon kívül is segítünk a termelőknek az engedély megszerzésében.

Haladunk a korral, így ettől az évtől kezdve drónnal is fel tudjuk térképezni a hörcsögpopulációkat.

Szakavatott szemek már 30 méter magasságból is kiválóan látják a lakott- és elhagyott járatokat (fent), azonban a drón nagyfelbontású felvételeinek köszönhetően bárki közelről is megnézheti a hörcsögök járatait. – fotó: Lévai Miklós

Ezek után a szerződött partnereink tábláján a mi feladatunk a hörcsöggyérítés és a termésmentés.

Miután a munkát elvégeztük, tájékoztatjuk a gazdálkodót a csapdázott állatok darabszámáról és ismertetjük a teendőket a következő hörcsögszaporulat megfékezése érdekében.

Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy mit kezdünk a csapdázott, elpusztult hörcsögök húsával? Örömteli hírről számolhatok be, ugyanis ettől az évtől kezdve ezek nagy részét a Hortobágyi Madárkórház részére adományozzuk a sérült ragadozómadarak takarmányozására. Érdekes tény, hogy a gólyák szeretik talán a legjobban a hörcsöghúst. "

– A napraforgó- és kukorica aratása előtt állunk, milyen a helyzet idén, hány hektárra szóló megrendelésük van?

– "Nálunk most kezdődik az éves második nagy munkacsúcs.

Megrendítő felvétel egy napraforgótáblán, néhány héttel az aratás előtt, 2020. szeptember 11-én – fotó: Lévai Miklós

Jelen pillanatban 500 hektárnyi új partnerrel aláírt szerződésünk van és sok engedély kérelme várakozik még a hatóságoknál. 2020 eddig is kemény év volt, de úgy látjuk, hogy a viszontagságoknak még közel sincsen vége..."

Miklóssal idő közben megérkeztünk a feltérképezendő területünk határába, ahonnan végig kísértem őket kamerával is.

Nézzük meg a hörcsögpopuláció-felmérésen készült rövid, amatőr videót:

Olvassa el a témához kapcsolódó korábbi cikkünket is!