Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy magyar kezdeményezésre tárgyal az Európai Unió a mézről, a méhészetek és a méhészek helyzetéről. A javaslat több kedvező változtatást is megfogalmaz a méhészetek számára. Többek között az eddiginél szigorúbban ellenőriznék a mézimportot, valamint az ágazat támogatása a jelenleg évi 36 millió euróról 47 millió euróra emelkedne. Az Európai Parlament várhatóan néhány héten belül szavaz az előterjesztésről.

Magyarország számára ez a téma azért fontos, mert hazánk a harmadik legnagyobb méztermelő ország az Európai Unióban. Emellett az Unióba áramló, többször kétes minőségű kínai méz sok gondot okoz a magyar és más uniós méhészeknek.

Nagy István kiemelte, Magyarországon a méhészkedés hatósági felügyelet mellett, szabályozott és ellenőrzött körülmények között folyik. Hozzátette, hogy fontos szerepet tölt be a méhegészségügyi hálózat, amely rendszeres ellenőrzéssel biztosítja és tanácsadással segíti a méhbetegségekkel szembeni védekezést, mivel Magyarország a nagy méhcsaládsűrűség és az intenzív vándorlás miatt fokozottan kitett a betegségek terjedésének.

Arról is szólt, hogy a vásárlói bizalom növelését szolgálják a folyamatos mézvizsgálatok, valamint a termelői méz azonosítására létrehozott méz-zárszalag és a termelői mézesüveg használata is.

méh

Magyarországon a méhcsaládok száma 1,2 millió – fotó: Shutterstock

A méztermelés az elmúlt 10 évben az időjárás és az egyéb körülmények függvényében 15 és 30 ezer tonna között változott hazánkban. Méztermelésünk alapja az akácméz, amely már hungarikumnak számít.

Magyarországon a méhészek száma mintegy 20 ezer, a méhcsaládoké pedig mintegy 1,2 millió. Magyarország évente mintegy 20 ezer tonna mézet exportál – döntő hányadát az Európai Unió országaiba –, belföldön pedig 7-8 tonna méz fogy évente.