A koronavírus-járvány megjelenése előtt a hazai húsipar viszonylag jó helyzetben volt. A turizmus és vendéglátás növekvő forgalmával a fogyasztás is növekedett, így a szektor egyre nagyobb mértékben vette fel a különböző húsféléket, húskészítményeket. Azután a madárinfluenza és a sertéspestis mellett a COVID-19 is megjelent hazánkban, ami jelentősen felforgatta a húspiacot – írja az Index.hu.

Exportgondok

A lapnak Horváth István, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének elnöke elmondta, a tavalyi áremelkedést a Kínában tomboló sertéspestis fűtötte, amely következtében becslések szerint az állomány 20-40 százalékát le kellett vágni. Ennek következtében jelentős behozatalra szorult az ázsiai ország és ezzel az európai hústermelők jól jártak.

A járvány megjelenése óta Európában átlagosan 10-20 százalékkal csökkent az élő sertés ára – fotó: Shutterstock

Néhány hónap múlva hazánkban is megjelent az ASP, igaz csak a vaddisznókban mutatták ki, de Kína így is betiltotta a magyar sertéstermékek importját. Németországban nem jelent meg még az afrikai sertéspestis, így a német árakat felfelé nyomja a kínai kereslet, a hazai árak pedig nagyjából a némethez igazodnak. A magyar termelők veszteségeit csökkentette, hogy Romániában is több millió állatot kellett leölni a vírus miatt és ott engedélyezik az importot olyan országból ahol csak vaddisznókban mutatták ki a kórt – tette hozzá Horváth István.

Ellepi Európát az olcsó sertéshús

A HORECA-szektor (szállodák, éttermek, kávéhazak, közétkeztetés) összeomlása magával rántott szinte minden olyan szektort, amelynek köze volt a turizmushoz és a vendéglátáshoz. A vendéglátóipar leállásával a hústermelők az egyik legnagyobb felvevőpiacukat vesztették el. A helyzetet súlyosbította, hogy ez egész Európában egyszerre következett be, így az összes termelő a kontinensen azzal szembesült, hogy nem tudja értékesíteni a termékeit – közölte Horváth István.

Hozzátette, Spanyolország, Európa egyik legnagyobb sertéstenyésztője évente 4,6 millió sertést vág le, amelynek körülbelül 40 százalékát a turizmus veszi fel. Most a leállások miatt ez a mennyiség mind feleslegként jelenik meg a piacon, jelentős árcsökkenést okozva. A járvány megjelenése óta Európában átlagosan 10-20 százalékkal csökkent az élő sertés ára.

A hazai vágóhidak az élő sertés mintegy 20 százalékát nem veszik át – fotó: Pixabay

Túltermelés esetén először, a hőtőházakat töltik fel, ha viszont azok is megtelnek, akkor a legrégebb óta fagyasztott termékektől szabadulnak meg először. Ezért könnyen lehet, hogy a hazai hipermarketekben fellelhető lefóliázott, spanyol hús másfél év fagyasztás után kerül felhasználásra.

Hetente 10 ezer sertést nem vágnak le

Az elnök szerint a hipermarketek jóval olcsóbban, a magyar termelők bekerülési költségei alatt veszik át af spanyol és lengyel importhúsokat, ráadásul a HORECA-szektor összeomlása miatt a kereslet eleve kisebb. Emiatt a hazai vágóhidak az élő sertés mintegy 20 százalékát nem veszik át, így hetente 10 ezer sertést nem vágnak le, a tenyésztők túltartják az állatokat, amelyek aztán elfoglalják a helyet a következő generációk elől.

Mindemellett nem lehet egyik pillanatról a másikra leállítani az állatok szaporodását. A  biológiai kibocsátáscsökkentéshez 6-8 hónap kell, addig kiszolgáltatottak a termelők. Horváth István szerint a magyar sertéstartók a kormány által meghirdetett mentőcsomagban foglalt támogatásokat a feltorlódott állomány élelmezésére, a sertéspestis elleni átalakításokhoz kapott forrásokat pedig korszerű kerékfertőtlenítőkre, kerítésekre, magasnyomású tisztítóberendezésekre és hullaégetőkre fordítják majd.

A karaj és tarja országa

Spanyolországban a serrano sonka a legnépszerűbb termék, Kínában a lábvégeket, belsőségeket, zsírosabb részeket keresik és Németországban sem örvend nagy népszerűségnek a karaj és a tarja. Magyarországon viszont igazi slágerterméknek számít, ezért külföldről sokan próbálnak ide exportálni, ezzel komoly versenyhelyzetet teremtve a hazai termelőknek. A magyar húsipar hatékonysága alacsonyabb szinten van, mint a német vagy a spanyol, ráadásul a termelőknek a forintgyengülés sem kedvez – mondta az elnök.

Csontozzák a marhahúst a Gyöngyösi Húsipari Kft. munkatársai – fotó: MTI/ H. Szabó Sándor

Horvát István szerint a tudatos fogyasztói magatartás sokat segíthet. Míg Ausztriában bevett szokás, hogy a fogyasztók az osztrák termékeket veszik meg először, addig hazánkban ez nincs így. Itthon évente mintegy 4,6 millió sertést vágnak le évente, fogyasztásunk, pedig 31-32 kg/fő/év, vagyis ha mindenki a hazai húst választaná, akkor  önfenntartó lenne az ágazat.

A baromfiágazatban sem jobb a helyzet

Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke az Indexnek elmondta, a baromfipiac mérete is nagymértékben visszaesett. Ez nemcsak a termelők és a feldolgozók problémája, hiszen a válság begyűrűzhet a teljes termékpályára és a beszállítói körre. Egész Európában körülbelül 20 százalékkal estek az árak, ami már nem a jövedelmező kategória.

Az elnök szerint a probléma nemzetközi szinten mérsékelhető lenne, ha rövid ideig felfüggesztenék a harmadik országból érkező baromfihús importot. Az Unión kívülről érkező áruk folyamatosan nyomják lefelé az árakat, ráadásul ezekre a termékekre nem vonatkoznak az európai takarmányozási, állatjóléti és állat-egészségügyi sztenderdek. Nemzeti szinten a hűtve tárolás támogatása és a termelők megsegítése akadályozhatja meg a szektor összeomlását. A legnagyobb bajban kacsa és liba tenyésztők vannak, akik termékeinek a nagy részét a HORECA-szektor vette fel.

A kereskedők előtérbe helyezik a profitot, így inkább az olcsó importhúst veszik – fotó: Pixabay

Mindennek tetejében a madárinfluenza miatt több ország megtiltotta Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyéből a baromfiexportot, de van olyan ország is ami egész Magyarország területéről nem engedi a behozatalt. Hazánkban közel ötmillió baromfit  kellett levágni a betegség miatt, ami a  2016-17-es járvány idején leölt 3,2 millió egyedhez képest kiugróan magas.

600-700 forintos lengyel mellfilé

Bárány László, a Magyar Broilerszövetség elnöke is nyilatkozott az Indexnek. Úgy véli, a hazai kereskedők előtérbe helyezik a profitot, így inkább megveszik a 600-700 forintos import lengyel mellfilét, komoly károkat okozva ezzel a hazai termelőknek. Az elnök szerint  május végén, június elején indulhat egy egészséges kereslet, mert akkorra eltűnhetnek a  rendkívül alacsony áron beszállító külföldiek. A kibocsátást a baromfitenyésztők sem tudják azonnal csökkenteni, de valamivel jobb helyzetben vannak mint a sertéstenyésztők, mivel a csirkénél csak kilenc hét a reprodukciós idő.

Vágóhidak zárnak be

Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke a lapnak elmondta, a gazdasági nehézségek miatt, a bizonytalan helyzetben sokan visszafogták a vársárlásaikat és valószínűleg kevesebb húst fogyasztottak. A keresletcsökkenés miatt néhány kisebb vágóhíd ideiglenesen bezárt, és a nagyobbak is kénytelenek voltak visszafogni a vágásszámokat. Emellett Éder Tamás szerint egy strukturális átalakulás is folyamatban van, amelynek a kacsa, liba, szarvasmarha, bárány, kecske és haltenyésztők jobban ki vannak téve, hiszen ezeket a húsokat többnyire étteremben fogyasztjuk.