Lassú ütemben ugyan, de folyamatosan fejlődik a hazai haltenyésztés. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) jelentése szerint tavaly csaknem 26 500 hektáron működött tógazdaság az országban. Az elmúlt évben 35 hektárnyi új halastó létesült, emellett 317 hektárt újítottak fel a tulajdonosok. – írja a magyaridok.hu.

A magyar halgazdaságok területe az utóbbi időben kis mértékben nőtt, bár a gazdaságok elsősorban a halmennyiséget növelik. Ezért hazánkban a hagyományos tógazdasági rendszernél lényegesen gyorsabban fejlődik az úgynevezett intenzív haltermelés. Tavaly 16 ilyen üzem 17 telephelye működött az országban. A zárt rendszerekben tavaly majdnem 4 ezer tonnányi halat neveltek, aminek jelentős részét az afrikai harcsa tette ki.

Az étkezésre szánt áru nagy része még mindig ponty, a piacra kerülő mennyiség mintegy 62,4 százaléka ponty volt 2016-ban. A növényevő halfajok körében az amur a lehalászás 3,5 százalékát, a fehér busa pedig a 7 százalékát adta az elmúlt évben. Míg a tógazdaságokban nevelt ponty mennyisége 6,4 százalékkal csökkent, a ragadozóhalak aránya nőtt a termelésben. Csukából, harcsából és süllőből összesen 363,3 tonna került a piacra, a csuka lehalászása több mint a négyszeresére nőtt, a fogassüllőé 113, a harcsáé pedig 18 százalékkal emelkedett.

hal

Gyorsan fejlődnek az intenzív halgazdaságok – fotó: MTI/Balázs Attila

Itthon még van hova fejlődnie a halfogyasztásnak: az egy főre jutó éves átlagos halfogyasztás az import tengeri áruval együtt 6,0-6,2 kilogramm. Elsősorban még mindig ünnepekkor keresik a halat a magyar fogyasztók és továbbra is a ponty a legkeresettebb, de már a többi halfaj iránt is növekszik a kereslet.

A magyarok asztalára talán a megszokottnál többször is kerülhet halétel január elsejétől, amikor a jelenlegi 27-ről 5 százalékra csökken a halak forgalmi adója, a szakemberek ugyanis jelentős forgalomnövekedést jósolnak.