Magyar parlagi kecske: erős a beltenyésztettség, valamit tenni kell

Stratégiai jelentőségű egyeztetést tartottak szerdán Budapesten, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség Lőportár utcai központjában a magyar parlagi kecskefajta tenyésztői. A találkozón a meghívottak személyesen és online formában is részt vehettek, a megbeszélés célja pedig az volt, hogy olyan döntéseket hozzanak, amelyek biztosíthatják az egyetlen magyar őshonos kecskefajta hosszú távú fennmaradását.

A megbeszélésen jelen voltak a Nemzeti Biodiverzitás és Génmegőrzési Központ képviselői, valamint Földi Gyula juhtenyésztő is, aki a leíró küllemi bírálatok tapasztalatait osztotta meg a résztvevőkkel. A tenyésztők közösen alakították ki azokat az irányokat, amelyek a fajta genetikai sokféleségének megőrzését és gazdasági fenntarthatóságát egyaránt szolgálhatják.

Csökkenő állomány, növekvő kockázatok

Lévai András, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség tenyésztésvezetője az Agroinformnak elöljáróban elmondta: Magyarországon jelenleg öt kecskefajtát tenyésztenek, ezek közül azonban csak a magyar parlagi kecske számít őshonos fajtának. A fajta fenntartásának feladata állami megbízás alapján a szövetséghez tartozik, de természetesen a tenyésztőknek is vannak pluszvállalásaik, melyeket az európai unió támogatásokkal segít.

A szakember jelezte: már a fajta elismerésekor is ismert volt, hogy kis létszámú állománnyal kell dolgozni, ami önmagában genetikai kihívást jelent.

– Kezdetektől fogva nyilvánvaló volt, hogy egy kis állománnyal dolgozunk, amelynél a beltenyésztettség és a rokonság aránya viszonylag jelentős. Az elmúlt években azonban olyan mértékben csökkent a törzsállomány, vagyis a tenyészállomány, illetve a tenyésztők száma, hogy veszélyt láttunk abban: ha ez a folyamat folytatódik, akkor a fajta genetikai állománya tovább szűkül, növekszik a beltenyésztettség, és ezzel együtt romolhatnak a termelési paraméterek is – fogalmazott Lévai András.

Lévai András – Fotó: Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség

A problémát a tenyésztők is érzékelték, ezért közös kezdeményezésre hívták össze az egyeztetést. A tenyésztésvezető szerint a vártnál is eredményesebben sikerült meghatározni azokat a feladatokat, amelyek révén hosszú távon megőrizhető lehet a fajta.

Genetikai alapon választanák ki a tenyészbakokat

Az egyik legfontosabb változás a központi baknevelési program megerősítése lesz. Ennek keretében minden törzstenyészetből megfelelő időben bakgidákat szállítanak be nevelésre, majd genetikai szempontok alapján osztják vissza őket a tenyésztők között.

A cél nem elsősorban a külső megjelenés, hanem a genetikai illeszkedés lesz.

– Nem a színt vagy a küllemi jegyeket helyezzük első helyre, hanem azt, hogy genetikailag a legmegfelelőbb egyedek kerüljenek a tenyészetekbe. Számítógépes szimuláció segítségével választjuk majd ki, melyik bak melyik állományhoz illeszkedik a legjobban, hogy a lehető legalacsonyabb legyen a beltenyésztettség – mondta a tenyésztésvezető.

A korábbi gyakorlattal szemben ezeknek a bakoknak az értékesítése nem árverésen történik majd, hanem alapáron jutnak hozzá a tenyésztők. Cserébe vállalják, hogy elfogadják a genetikai számítás alapján kiválasztott egyedeket.

Teljes pedigréelemzés készül

A program részeként a Debreceni Egyetem közreműködésével elkészül a magyar parlagi kecske teljes törzskönyvének pedigréelemzése is. Ennek segítségével pontosabb képet kaphatnak arról, hogyan alakultak ki a családok és vonalak az állományon belül.

Ezzel párhuzamosan a Nemzeti Biodiverzitás és Génmegőrzési Központ genetikai vizsgálatot végez. Több tenyészetből származó hímivarú egyedektől tavaly vérmintát vettek, amelyek elemzése alapján megállapítható lesz, mennyire egységes vagy mennyire változatos genetikai szempontból a fajta jelenlegi állománya. Az eredményeket várhatóan szeptemberben ismertetik.

Minden nőivarú egyedet felmérnek

A következő nagy lépés a teljes nőivarú állomány feltérképezése lesz. Jelenleg mintegy 525 magyar parlagi kecske található a tenyészállományban, ebből választják majd ki körülbelül a legjobb 200 egyedet.

Minden állatról elkészül a küllemi, úgynevezett leíró bírálat, összegyűjtik a rendelkezésre álló törzskönyvi adatokat, és egy közös adatbázisban rögzítik az információkat.

A tervek szerint egy új online felület is születik, amelyen később a tenyésztők nyomon követhetik majd saját állataik származását, őseit és genetikai kapcsolatait.

– Ez egy olyan adatbázis lesz, amely később akár mesterséges intelligenciával támogatott elemzésekre és tenyésztési szimulációkra is alkalmas lehet. Európai szinten is különlegesnek számít, mert ilyen részletességű adatbázis nagyon kevés fajtánál áll rendelkezésre – hangsúlyozta Lévai András.

 Az egyik legfontosabb változás a központi baknevelési program megerősítése lesz – Fotó: Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség

A cél: megőrizni és jobbá tenni a fajtát

A genetikai program nemcsak a fajta fennmaradását szolgálja, hanem a tenyésztők gazdasági érdekeit is.

Mivel a nőivarú egyedeknél a termelési adatokat is rögzítik, a későbbi tenyésztésben azok az állatok maradhatnak, amelyek tejtermelésben vagy hústermelésben a legjobb eredményeket mutatják.

– A cél az, hogy egyszerre csökkentsük a beltenyésztettséget, megőrizzük a genetikai értékeket, és közben olyan állomány alakuljon ki, amely a tenyésztők számára is jövedelmezőbb lehet – mondta a tenyésztésvezető.

A teljes felmérést és az első eredmények feldolgozását a tervek szerint mintegy fél éven belül szeretnék elvégezni.

Az ülésen egy másik fontos döntés is született: a magyar parlagi kecske tenyésztői a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség keretein belül önálló fajtaklubot hoznak létre. A szervezet célja, hogy még szorosabb együttműködést alakítson ki a tenyésztők között, és hatékonyabban képviselje az őshonos fajta érdekeit.

Indexkép: Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség