Az eszmecserét a méhegészségügy témájáról a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a milánói Katolikus Egyetem független európai kutatóintézete (OPERA) szervezte egy több országot érintő roadshow keretében.
A magyar szakember arról is beszámolt, hogy a magyar méhállomány utóbbi években tapasztalható növekedése miatt várhatóan - a Magyar Méhészeti Nemzeti Program keretében - mintegy 30 százalékkal emelhető az ágazat támogatottsági szintje.
Az MTI korábbi információi szerint a magyar méhészet évente mintegy 4 millió euró - több mint egymilliárd forint - támogatáshoz jut. Ezt az összeget fele-fele arányban fedezi az unió és a magyar nemzeti forrás. Most az EU a méhészet támogatásakor figyelembe veszi a méhcsaládok számát, ami Magyarországon az utóbbi években összességében mintegy 30 százalékkal nőtt.
Gere Antal Gábor azt is ismertette: Magyarországon a méztermelés évente 20-25 ezer tonnát tesz ki, a mennyiség nagy mértékben függ a növényi kultúrák aktuális állapotától és az azzal összefüggő időjárástól. A méztermés tekintélyes részét, évente 12-15 ezer tonnát exportálják.
Békési László, a gödöllői Kisállattenyésztési Kutatóintézet (KÁTKI) tudományos főmunkatársa elmondta: az általa képviselt kutatóintézet 100 éve foglalkozik méhészeti problémákkal, beleértve a méhegészségügyet is. Utóbbi kérdéskör manapság nagy érdeklődésre tart számot, a méhpusztulások okozta világpánik miatt. De szerinte a gondok ezen a területen mégsem olyan nagyok, mint első látásra tűnnek.
A méhcsaládok száma 2006-tól csökkent Észak-Amerikában. Ennek azonban az oka az egészségügyi problémákon kívül az is lehet, hogy gazdaságilag már nem éri meg méhészettel foglalkozni, mert nagyüzemi ágazatként nem termel elegendő profitot.
De megjegyezte ugyanakkor, a méheket időről-időre sújtja a táplálékhiány, a klímaváltozás, a kémiai stressz, a toxikus anyagok, valamint a méheket támadó különböző korokozók, például élősködők, atkák, vírusok. A méhek toleranciája pedig csökkent az utóbbi időben.