Daróczi László, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője köszöntőjében kiemelte: a Földművelésügyi Minisztérium (FM) fél évtizeddel ezelőtt indította el a sertéságazatot támogató kampányát, amelynek marketing és kommunikációs feladatait az Agrármarketing Centrumra (AMC) bízta. A kampány idén, február elején, a SIRHA rendezvényen indult, alkotóelemei között a televíziós és rádió reklámok, az online és print hirdetések, PR cikkek, a külföldi kiállítások és belföldi rendezvények, kóstoltatások és közterületi hirdetések egyaránt megtalálhatóak.

A sertéságazat kérdéseit taglaló konferencia nyitó előadását Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára tartotta, hangsúlyozva, hogy a hazai agrárium kibocsátása 2017-ben történelmi rekordot ért el. A magyar mezőgazdaságban nőtt a foglalkoztatás is, 8 év alatt mintegy 22 százalékkal, s kedvezően alakult – 52 százalékkal emelkedett – az agárexport.

Az ágazatban a beruházások is kedvezően alakultak, emellett 2017-ben minden idők legjobb eredményét mondhatjuk magunkénak az agrárkülkereskedelem területén is, az ágazat 8,9 milliárd eurós értéket mutatott, sőt az is elmondható, hogy tartósan 2012 óta 8 milliárd euró körül van az ágazat exportértéke – közölte az államtitkár. Hozzátette: 2010-től az agrárexport szerkezete a nyersanyagok felől a kész és a félkész termékek irányába mozdult el.

Kiss György, a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének elnöke a genetikai háttér fontosságát taglalva jelezte, hogy a különféle fajtáknak és genetikai jellegzetességeknek mindnek megvan a maga szerepe és helye ebben az ágazatban, amely az utóbbi időben óriási fejlődésen ment keresztül nem csupán hazánkban.

kép

A konferencia résztvevői szerint jó irányba mozdult el az ágazat – fotó: AMC

Nagy Tibor, a Bonafarm Zrt. agrárigazgatója arról beszélt, hogy az ország legnagyobb feldolgozóipari cégeként évi felmilliós hízósertés kibocsátásukat 900 ezerre emelve meghatározó tényezőivé kívánnak válni a Közép-Kelet Európai régióban, ennek kapcsán előadásában taglalta a cég 2021-es sertésintegrációs terveit, továbbfejlesztési üzleti modelljét is.

Prohaszka Balázs, a Kométa 99 Zrt. gazdasági igazgatója arról számolt be, hogy a feldolgozás területén a nyereségesség miként garantálható, hangsúlyozva, hogy hazánk GMO mentessége az export hívó szava.

Csillag-Vella Rita, a Gfk ügyfélkapcsolati igazgatója az aktuális sertéshúsfogyasztási trendekről számolt be. Közölte a GFK évről évre jelentést készít Európa 42 országának vásárló erejéről, így adatokkal tudják alátámasztani, hogy az utóbbi években igen jelentősen megnőtt a hazai fogyasztói vásárlóerő. Hazánk egyre előkelőbb helyen áll azon a listán, amelynek egyik végén Lichteinstein, a másik végén pedig Ukrajna található, mivel 2014 óta a magyar vásárlóerői index 6-10 %-os évi növekedésének eredményeként már 40% feletti a magyar fogyasztói vásárlóerő index mértéke.

A háztartások friss termékre, 2017-ben 901 milliárd forintot költöttek, aminek harmadát adta a friss húsárú vásárlása – mondta az igazgató, kiemelve, hogy a mintegy 4 millió magyar család átlagosan hetente kétszer, 2 kg friss húsárút visz haza fogyasztási céllal.

A kerekasztal beszélgetésen a versenyképességet befolyásoló tényezőkről Tarpataki Tamás, az FM agrárpiaci főosztályvezetője, Babati Zoltán, a VHT elnöke (a Babati és Társa Kft ügyvezető-tulajdonosa), valamint a konferencia előadói arról beszéltek, hogy a fogyasztói bizalom erősítése, a termelékenység növelése, a hozzáadott érték emelése, a genetikai fejlesztések, a jobb szervezettség, menedzsment és hatékonyság, továbbá a piac pontosabb ismerete, a minőségi termékek mellett mind hozzájárul a versenyképesség növeléséhez.