Az éticsiga (Helix pomatia) faj kü­lön­le­ges­nek szá­mít ha­zánk­ban. Vé­dett is, de gyűj­té­se en­ge­dé­lye­zett is. Az utób­bi évek­ben évi 2.000-3.000 ton­na meg­fe­le­lő mé­re­tű élő csi­ga be­gyűj­té­se, fel­vá­sár­lá­sa és ex­port­ja kap zöld utat. A mun­kát az Éticsiga Ter­mék­ta­nács koor­di­nál­ja or­szá­go­san, meg­le­he­tő­sen szi­go­rú sza­bá­lyok sze­rint. Leg­na­gyobb fo­gyasz­tó Fran­ciaor­szág, de to­vább­dol­go­zás­ra nagytételben vá­sá­rol­ják gö­rög és tö­rök ke­res­ke­dők is. A ma­gyar fel­dol­go­zók áru­alap­ját dön­tően a be­gyűj­tött ha­zai-, kis mér­ték­ben im­port­ból szár­ma­zó csi­ga te­szi ki. A ha­zai be­gyűj­tés kam­pány jel­le­gű, min­den év­ben áp­ri­lis 15 - jú­nius 15. kö­zöt­ti idő­szak­ra ter­jed ki. A kiala­kult rend sze­rint az adott idő­szak­ban sok-sok kisjövedelemre szo­ru­ló em­ber in­dul gyűj­tő út­ra, majd a sze­dett mennyi­sé­get ki­sebb fel­vá­sár­lók­nak ad­ják át, akik el­lenőr­zik a há­zak ép­sé­gét, a fej­lett­sé­get. A mé­ret alat­tia­kat a gyűj­tők kö­te­le­sek vissza­vin­ni a sze­dés he­lyé­re. A csi­gák in­nen a na­gyobb fel­vá­sár­ló te­lep­re ke­rül­nek, ahon­nan az út a fel­dol­go­zó­ba, vagy kül­föld­re ve­zet. A fel­dol­go­zó­ban a csi­gá­kat ala­po­san mos­sák, tisz­tít­ják, majd for­ráz­zák, ki­sze­dik a há­zak­ból. A húst fű­sze­res-bo­ros lé­ben meg­fő­zik, rész­ben vissza­töl­tik a há­zak­ba, rész­ben „tömb­hús”-t ké­szí­te­nek. In­nen kü­lön­fé­le for­má­ban men­nek to­vább a kül­föl­di fo­gyasz­tók­hoz A ter­me­lé­si fo­lya­mat sok­mil­liós ex­port­be­vé­telt je­lent az or­szág­nak évek óta és rend­sze­re­sen. A Helix pomatia ha­zai lét­szá­má­nak ala­ku­lá­sát a ter­mé­szet­vé­del­mi hi­va­tal ébe­ren fi­gye­li, sőt a ter­mék­ta­náccsal kö­zö­sen lét­re­hoz­tak egy mo­ni­tor­ing rend­szert, mely­nek ke­re­té­ben egye­te­mi ok­ta­tók 60-60 meg­ha­tá­ro­zott pon­ton éven­te há­rom al­ka­lom­mal bi­zott­sá­gi­lag el­lenőr­zik az ál­lo­má­nyok meg­lé­tét, nagy­sá­gát, ál­la­po­tát. Ve­szély ese­tén azon­na­li jel­zés­sel él­nek a ha­tó­sá­gok fe­lé. Az utób­bi évek­ben több kül­ső- és bel­ső ha­tás za­var­ta meg a kiala­kult rend­szert. Saj­ná­la­tos mó­don csök­kent a fel­ve­vő piac ér­dek­lő­dé­se a ma­gyar csi­ga iránt. En­nek több oka is is­mert: egy­részt fo­ko­zó­dott a fran­cia áru­csi­ga ter­me­lés, to­váb­bá az ínyenc­sé­ge­ket ked­ve­lő há­ziasszo­nyok újabb de­li­ká­tesz fé­le­sé­gek­kel gaz­da­gít­ják asz­ta­lu­kat, más­részt je­lent­ke­zett a kon­ku­ren­cia is, akik ala­po­san meg­szer­vez­ték a be­gyűj­tést sa­ját or­szá­guk te­rü­le­tén, és mi­vel a klí­ma ked­ve­zőbb, ha­ma­rabb tud­nak je­lent­kez­ni a nagy fran­cia pia­con. A ha­zai gon­dok kö­zött el­ső he­lyen az adó­ha­tó­sá­gi mo­hó­ság em­lít­he­tő. Míg ko­ráb­ban a szo­ká­sos vál­la­la­ti adó­kat és il­le­té­ke­ket fi­zet­ték, az utób­bi idő­ben be­gyűj­té­si il­le­té­ket is ki­ró­nak, amit ki­ló­ra ve­tít­ve a fel­vá­sár­lók a gyűj­tők­re há­rí­ta­nak át. Az a kép­te­len hely­zet ala­kult ki, hogy a fel­vá­sár­lá­si ár no­mi­ná­li­san is 20-25%-al csök­kent, ami­hez hoz­zá kell szá­mí­ta­ni a fo­rint inf­lá­ló­dá­sát is. A gyűj­tő ki­sem­be­rek zú­go­lód­nak, kül­dött­sé­gük a Kör­nye­zet­vé­del­mi Mi­nisz­té­rium­tól kért se­gít­sé­get Az idei gyűj­té­si kam­pány alig-a­lig akart bein­dul­ni. A ké­sés és az esős idő miatt gyors nö­ve­ke­dés­nek in­dult nö­vény­zet miatt az en­ge­dé­lye­zett kvó­tát nem is si­ke­rült ki­töl­te­ni. A ki­ve­ze­tő út a dön­tés­ho­zók jó­zan mér­le­ge­lé­se le­het. Na­gyobb mér­ték­ben kel­le­ne fi­gye­lem­be ven­ni a ter­mék­ta­nács ja­vas­la­tait, és a kor­mány­zat­nak na­gyobb szo­ciá­lis ér­zé­keny­sé­get kel­le­ne ta­nú­sí­ta­nia. A be­gyűj­tés zöm­mel mun­ka­nél­kü­liek, kisjövedelműek, kis­nyug­dí­ja­sok, igen gyak­ran ro­ma la­kos­ság vég­zi, akik az amúgy is ala­csony be­vé­tel to­váb­bi csök­ke­né­sét igen­csak megér­zik a sa­ját bő­rü­kön. Nem tisz­tes­sé­ges do­log visszaél­ni ki­szol­gál­ta­tott hely­ze­tük­kel. A rö­vid­lá­tó meg­gon­do­lás egye­nes kö­vet­kez­mé­nye, hogy csök­ken az áru­alap, en­nek kö­vet­kez­té­ben ér­zé­kel­he­tően csök­ken me­ző­gaz­da­sá­gi ága­zat de­vi­za­be­vé­te­le. A bajt csak fo­koz­za, hogy a kieső ma­gyar szál­lít­má­nyok he­lyét be­töl­ti a kon­ku­ren­cia, és vissza­sze­rez­ni a pia­cot sok­kal ne­he­zebb, mint meg­tar­ta­ni. Kü­lön kell szól­ni a szel­le­mi hát­tér leépü­lé­sé­ről. Míg Fran­ciaor­szág­ban je­len­tős ál­la­mi do­tá­ció­val vég­zik az ott ho­nos Helix aspersa faj­jal a ku­ta­tó­mun­kát, mely­nek ered­mé­nye­ként nagy­üze­mi tö­meg­ter­me­lést is foly­tat­nak ki­dol­go­zott sza­po­rí­tá­si és ta­kar­má­nyo­zá­si mód­sze­rek­kel. Ha­son­ló mun­ka Gö­döl­lőn is el­kez­dő­dött a 80-as évek ele­jén, ma már az in­té­zet sem lé­te­zik, nem­hogy a té­ma. Amíg még van szak­em­ber, na­gyon cél­sze­rű len­ne a meg­szün­te­tett fej­lesz­tő mun­kát új­ra kez­de­ni, a te­nyész­tő mun­kát új­ra­élesz­te­ni, me­lyek ered­mé­nye­ként az áru­alap mi­nő­sé­gi­leg ja­vul­hat­na, mennyi­sé­gi­leg nő­het­ne, és a piac­ra ju­tás kez­de­ti idő­pont­ja is optimálisabb le­het­ne. Dr. Hol­das Sán­dor