Milyen fenyegetésekkel nézünk szembe a gyümölcsösökben?

Lehet, hogy most károsodnak az ültetvények, most veszítjük el a termés jelentős részét? Komoly fejtörést okoz a termesztőknek, növényvédősöknek a formálódó növény-egészségügyi helyzet. Tendenciájában egyre több károsító fellépése fenyeget, míg a védekezésre nem sok esélyt ad a viharos szél, gyakori csapadék, ráadásul még fagy is jöhet. Most leginkább a monília és a tafrina támadja a csonthéjasokat, míg az almásokban korai szezon indulásra kell számítani, jelen van a lisztharmat, s hamarosan megjelenik a varasodás is.

Ültetvényeink szépen mutatnak, virágzik a cseresznye, a meggy, valamint az alma és a körte is. Már lehullajtotta szirmait a kajszi és a szilva is, azoknál már a kis terméskezdeményeket lehet számolgatni. Általában elmondható, hogy jól kötöttek az előbb elmondott fajok, ígéretes a terméskilátás, de a szüretig még igen sok veszély leselkedik növényeinkre.

A virágzás első felében nem igazán kedvezett az időjárás a monília fertőzésének, sokan úgy gondolták, hogy idén megúszható a moníliás virág és hajtáspusztulás, legalább is a korán elvirágzó fajoknál. Sajnos nem így van, mutatunk egy képet (1. kép) egy elvirágzott kajszi fáról, amelyen nagyon tipikus monília-kártétel látható, annak ellenére, hogy az a fa kapott védelmet.

1. kép: Virágzás után jelent meg a monília tünete.

A jelenlegi csapadékos és hűvös időjárásban a betegség támadás még inkább fokozódik, bár a tünetek kései megjelenése sokakat „elaltathat”. Nehéz ebben a helyzetben helyre szabott jó tanácsot adni,

de mindenképpen védekezni, azaz permetezni kell.

Remélhetőleg a csapadékban is és a szeles időszakban is lesz egy „lyuk”, amikor e fontos munkát el lehet végezni. A monília ellen a tebukonazol hatóanyagú termékek a legjobban beváltak, talán legismertebb a Folicur Solo, de sok más készítmény tartalmazza ezt a hatóanyagot. Sajnos feltételes forgalmú, így a kiskerti felhasználhatósága korlátozott. További lehetőséget ad a boszkalid+piraklostrobin hatóanyag-kombinációt tartalmazó Signum WG készítmény. Mivel más típusú hatóanyagokat tartalmaz, így a hatóanyagváltáshoz lehetőséget ad, illetve kis kiszerelésben a kiskertesek számára is hozzáférhető.

Még mindig a cseresznyénél és a meggynél maradva, foglalkozni kell a fekete cseresznye levéltetű szaporodásával (2. kép). Már megjelentek az ősanyák, s azonnal megkezdték a szaporodást. Az alig kiterült levélen már kolóniák formálódnak. Ilyen korai időszakban ez veszélyes, hiszen alig van még lombozat, amit hamar tönkre tesznek szívogatásukkal.

Felderítésükre érdemes a fákat gyakran szemlézni, s a jellemző tünetek megjelenésekor haladéktalanul beavatkozni.

2. kép: Formálódik a kolónia.

A védekezéshez több termék közül választhatunk, engedélyezett a piretroid csoportba tartozó néhány készítmény, van a neonikotinoidok csoportjába tartozó is, és a lassan eltűnő foszforsav-észterek csoport egyik képviselője (klorpirifosz-metil). Mivel a tetvek szívogatása nyomán a levelek becsavarodnak, torzulnak, a neonikotinoidok tűnnek a legjobb megoldásnak. Közülük a tiakloprid és a tiametoxam II. forgalmi kategóriába tartoznak, míg az acetamiprid hatóanyagú termékek III. forgalmi kategóriát kaptak, vagyis a kiskertesek is hozzájutnak.

Az őszibarack fákat a monília mellett a tafrinás levélfodrosodás is fenyegeti. Ez utóbbi betegségnek a jelenlegi időjárás optimális környezetet biztosít. Ha ezt még megfejeljük egy érzékeny fajtával, az eredmény egy szinte megállíthatatlan fertőzési hullám lesz. Az első tünetek már jól láthatóak, messziről „vörösödnek” a húsos, torzult levelek (3. kép).

3. kép: A tafrinás levélfodrosodás jellemző tünete.

A védekezésnek van egy hagyományos megoldása, a beteg levelek, hajtások leszedése és eltávolítása. Sokan e második (eltávolítás) feladatban mulasztanak. Leszedik a leveleket, majd a fa alatt hagyják, így biztosítva bőséges fertőzési forrást a betegség terjedéséhez. Természetesen e módszer inkább a kiskertekben alkalmazható, néhány fával el lehet boldogulni, de üzemi ültetvényekben ez már sokkal nehezebb kérdés. Ott inkább a vegyszeres védekezés nyújt megoldást. (A beteg levelek egy idő után természetes úton is lehullanak.)

Ebben az időszakban van már levélfelület, ahol az alkalmazott készítmény hatóanyaga felszívódhat, így javasolt a difenoconazol hatóanyag használata, amit több készítményben is megtalálunk. Legismertebb a Score 250 EC, ami III. kategóriás, kistermelők is használhatják. Kombinációs partnerrel meg lehet erősíteni a védekezés hatásosságát dodin vagy kaptán hatóanyagú termékek valamelyikével, de azok már I. forgalmi kategóriába tartoznak, tehát a nagyüzemek elsősorban a használóik.

Szó volt a cseresznyén már megjelent levéltetűről, de meg kell említeni, hogy a szilván is megkezdődött felszaporodásuk (4. kép). Az ellenük bevethető készítménypaletta azonos a cseresznyénél bemutatottal.

4. kép: A szilván is megkezdődött a levéltetvek felszaporodása.

A héjasokhoz tartozik a dió, aminek megkezdődött a virágzása (5. kép). Reméljük ez a hűvös, szeles, csapadékos időjárás nem rontja a kötődését.

5. kép: Virágzik a dió.

Az alma is korán kezdte virágzását, sok helyen már elérte vagy közelíti a fővirágzás szakaszát. Látványosan megjelentek a lisztharmat primer fertőzésének tünetei (6. kép). Ebben a szakaszban még eredményesen lehet felvenni a harcot e betegség ellen, kiskertben a beteg, rövid, torzult hajtások lemetszése adhat időleges megoldást.

6. kép: Lisztharmat primer fertőzése almán.

A tartóssághoz az előbbi beavatkozást ki kell egészíteni növényvédő szeres permetezéssel. Üzemi méretű ültetvények esetében ajánlható az előbbi megoldás, bár a kézimunka kapacitás sokszor gátat szab ennek. Ilyen esetben marad a növényvédő szeres kezelés. A rendelkezésre álló szerválaszték elég széles skálát fed le. Köztük találjuk a kontakt készítményeket, tipikusan a kén hatóanyagúakat, illetve a másik csoportot alkotják az „azol” típusú fungicidek. A helyi fertőzési nyomás, a fajta és az eddig alkalmazott védekezési technológia alapján lehet arról dönteni, hogy a felszívódó szerek valamelyikét bevetik, vagy a kontakt fut egyedül.

Mindenesetre csapadék várható – ezt mondja a meteorológia –, várhatóan azt követi majd egy felmelegedés, és az ezek által kiváltott párás környezetben a lisztharmat szekunder fertőzése, a betegség terjedése várható. Ilyen helyzetben az igazán hatásos megoldás a kontakt+felszívódó kombináció.

Eddig jóleső érzéssel állapítottuk meg, hogy a száraz időjárásban nem indult meg a varasodás kórokozójának aszkospóra szóródása. Ez mindaddig igaz volt, míg egy csapadékos hullám meg nem érkezett. Április 5-7 között helyi esők előfordultak, s ezek már kiváltották az aszkospórák szóródását, a fertőzés kezdetét. Pest megyében és a Nyírségben is megfigyelték e folyamatot. Innét kezdve folyamatosan figyelni kell az almáskert állapotára, a kórokozónak kedvező környezeti állapotra, s meg kell kezdeni a védekezéseket. Most a következő napokra ismétlődő esőket ígér az előrejelzés, tehát az előbbiek egyre inkább aktuálissá válnak.

Itt is lehet választani a kontakt és a felszívódó szerek közül. Ahol a betegség már megjelent, ott valószínűleg már a felszívódó+kontakt kombináció bevetése ad megnyugtató megoldást.

Almában kissé elfelejtkeztünk a bimbólikasztó bogárról. Nem is okozott nagy gondot az elmúlt években, a mostani tavaszon sem, de a népesség és a kártétel emelkedése mégis figyelmet érdekel. Idén tavasszal már csak a megrágott bimbókat találjuk (7. kép), benne a lárvájával, de ahol ez nagyobb méreteket öltött, ott jövőre érdemes lesz időben figyelni a kártevőre.

7. kép: A bimbólikasztó kártétele almán.

Aktuális időjárás-előrejelzésünket 24 órás, 5 és 30 napos, valamint település szerinti bontásban, a permetezésre vonatkozó információkkal együtt megtalálja az Agroinform.hu Időjárás rovatában!