Döntés született a neonikotinoidok teljes betiltásáról

Az Európai Unió tagországai megszavazták a neonikotinoid-tartalmú rovarirtó szerek használatának szinte teljes körű tilalmát az EU-ban. Magyarország a tilalom ellen szavazott. A betiltás nagy vitát okozott, ugyanis sokak szerint a döntés súlyos terméskieséseket okozhat, és felfelé fogja nyomni a fogyasztói árakat. Azonban az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság véleménye döntött, miszerint a neonikotinoidok „magas és akut kockázatot jelentenek a házi méhekre.”

A neonikotinoid-típusú rovarölő szerek csaknem teljes betiltása valóban sokat segít a megporzó rovarok helyzetén – az eredmény azonban visszaüthet, az alkalmazható növényvédő szerek számának csökkenése miatt. A tagországok kormányainak megvan a lehetőségük arra, hogy a tilalmat esetenként feloldják, amennyiben a rovarkártétel, illetve a növényi betegségek megfékezésére más eszköz nem áll rendelkezésre, a fenyegető kártételt pedig különösen súlyosnak ítélik.

méh

A neonikotinoid-típusú rovarölő szerek csaknem teljes betiltása valóban sokat segít a megporzó rovarok helyzetén – fotó: Shutterstock

A munkaerőhiány idén is komoly problémákat okozott a mezőgazdaságban

Égető probléma a munkaerőhiány a mezőgazdaság csaknem minden ágazatában. A probléma leginkább a kertészeti vállalkozásokat sújtja de az állattartó gazdaságok sincsenek jó helyzetben, ezek közül vannak, akik már külföldi munkásokkal próbálkoznak. A becslések szerint a munkaerőnek körülbelül az egyharmada hiányzik a kertészetekből és az agráriumból, van olyan gazdaság, ahol már a működést veszélyezteti a munkás kezek hiánya. Az agráriumban tapasztalható alacsony bérek sem segítik az alkalmazottak számának növelését, többször felmerült megoldási kísérletként idén a közmunkások mezőgazdaságba irányítása.

Arról, hogy mit tehet egy munkáltató, hogy megtalálja és meg is tartsa a megfelelő munkatársat az AgroHR Konferencián volt szó. Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezető igazgatója pedig úgy nyilatkozott ezzel kapcsolatban, hogy a jelenlegi munkaerőpiaci szükséghelyzetben arra kell törekednünk, hogy a fiatalokat a mezőgazdaság irányába tereljük, elmondjuk nekik, hogy ez egy trendi és jövedelmező szakma, a régi sztereotípiák napjaink modern mezőgazdaságát már nem jellemzik.

munkaerő

Nagy a munkaerőhiány az agráriumban – fotó: Shutterstock

Új agrárminiszter, új államtitkárok

Beigazolódtak az előzetes találgatások, agrár- és vidékfejlesztési miniszternek dr. Nagy Istvánt, az FM eddigi parlamenti államtitkárát kérte fel Orbán Viktor. Fazekas Sándor nem vállalta tovább az agrártárca vezetését. Áder János köztársasági elnök pedig kinevezte Orbán Viktor negyedik kormányának államtitkárait, akik egyúttal hivatali esküjüket is letették. Az Agrárminisztériumban Farkas Sándor látja el a miniszterhelyettesi feladatokat.

Elindult a jégkármérséklő rendszer

Május elsejétől működik az országos jégkármérséklő rendszer, ami a termelőknek nem jelent többletkötelezettséget, mivel a gazdák befizetésein alapuló agrárkárenyhítési alapból finanszírozzák. Várhatóan kevesebb jégkárkifizetés lesz a jégkármérséklő rendszernek köszönhetően. A jégkármérséklést szuperszámítógép segíti. Üzemelésének első évében 70 százalékkal kisebb területre jelentettek jégkárt a gazdálkodók, amivel több milliárd forint kárt előzött meg csak a mezőgazdaságban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által működtetett hálózat. A talajgenerátorok a védekezési szezonban országosan átlagosan 87-szer léptek működésbe, és 479 órán keresztül üzemeltek.

jég

A jégkármérséklő rendszer üzemelésének első évében 70 százalékkal kisebb területre jelentettek jégkárt a gazdálkodók – fotó: Shutterstock

Az afrikai sertéspestis sok fejfájást okozott idén a gazdáknak

Már januárban hírt adtunk arról, hogy a magyar határ közelében megjelent a sertéspestis, majd a továbbiakban arról is, hogy Magyarországot is elérte a kór, és sajnos még most is aktuális a probléma. Az afrikai sertéspestis emberre nem veszélyes, de a sertéstartóknak komoly károkat okozhat, ezért nagyon fontos a megelőzés! Ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tájékoztatót készített a sertéstartók részére a hozott intézkedésekről és az esetleges teendőkről. Dr. Bognár Lajos országos főállatorvost kérdeztük arról, hogy mekkora valójában a veszély, mit érdemes tudni a betegségről, mik a teendők, és mire számíthatunk.

sertés

Az afrikai sertéspestis elérte Magyarországot is – fotó: Shutterstock

Precíziós gazdálkodás

Mint azt bizonyára tudjátok, az Agroinform.hu különösen szívügyének tekinti a precíziós gazdálkodás témakörét, azért több alkalommal közöltünk híreket a témában  – legutóbb például azt, hogy a kormány beépíti a precíziós technológiák használatát a támogatási rendszerbe – és osztottunk meg azzal kapcsolatos tapasztalatokat, megfontolandó tanácsokat az idei évben is.

De olvashattatok számos újdonságról és fejlesztésekről a témában, például a legújabb kertészeti és szántóföldi robotokról és a legújabb permetező drónokról, és arról a drónról is, amelyik önállóan képes dolgozni. Összességében a drónok alkalmazási lehetőségei végtelennek látszanak. Beszámoltunk a növényvédelem egyéb innovációiról is, mint például az árammal történő gyomirtásról.

robot

Mindig beszámolunk a precíziós termesztés újdonságairól

A technológia alkalmazása nem csak pénz kérdése, ez mindenekelőtt a hozzáálláson, a szemléletmódon múlik. Fontos tudni ezért, hogy a precíziós gazdálkodásban vannak rögtön megtérülő beruházások is.

A januári PREGA Kerekasztalon az adatgyűjtés, adatelemzés és összefüggés-vizsgálat voltak a kulcsszavak, valamint feltettük a kérdést gyakorló gazdáknak és szakértőknek: hogyan kezdjek bele a precíziós gazdálkodásba?

precíziós gazdálkodás

A globális változások kikényszerítik a precíziós gazdálkodást – fotó: Shutterstock

A negyedik PREGA Precíziós Gazdálkodási és Agrárinformatikai Konferencia és Kiállítás a precíziós gazdálkodás gyakorlati megoldásait és megtérüléseit mutatta be többek között. Itt is elhangzott, hogy a precíziós gazdálkodás helyesen alkalmazva megtérülő beruházás. Azt a kérdést is körüljárták az előadók, hogy hogyan alkalmazzuk a legújabb technológiákat gazdaságunkban, hogy az valós hasznot hozzon.

A PREGA Start Konferencia és Gazdafórum teljesen új kezdeményezésként indult útjára a precíziós gazdálkodási konferenciák történetében, és a következő kérdések köré épült: Hogyan induljunk el a precíziós gazdálkodással, és hogyan lépjünk tovább benne? Valóban több százmilliós beruházás szükséges ahhoz, hogy elkezdjük az adatalapú gazdálkodást? Milyen támogatási lehetőségek kapcsolódhatnak a digitalizálódó mezőgazdasághoz?

2019-ben is lesz PREGA Konferencia, ami kétnaposra bővül, és amiről már most csepegtettünk információkat.

kép

Prega Start Konferencia – fotó: Agroinform.hu

A méhészet és a méz helyzete

Az európai méz, a méhészek és a méhek, valamint a fogyasztók védelmében tanúsított európai egységet mutatja, hogy az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága elfogadta az úgynevezett Méz-jelentést. Az európai parlamenti állásfoglalás legfontosabb eredménye, hogy a mézhamisítás ügye a figyelem középpontjába került.

Később, a nyár folyamán ismét előtérbe került a méhek és a hazai méhészet helyzete, amikor egy Somogy megyei méhész arról számolt be, hogy a napraforgóra kijáró méheinek közel 80 százalékát holtan találta a kaptárak előtt. A probléma a magyar méhészek mintegy 10-20 százalékát érintette. Nagy István ezzel kapcsolatban bejelentette: a minisztérium minden eszközzel azon dolgozik, hogy kiderítse, miért pusztultak tömegesen a méhek; a háttérben összetett jelenség állhat, mivel külföldön is ugyanez történt, eredetére azonban egyelőre nem találtak magyarázatot.

Az agrárminiszter nemrégiben bejelentette: a tárca az idei évtől kiemelten támogatja a magyar méz előállítását, ugyanis a fogyasztói bizalomhiánnyal (mézhamisítás, méhhullás) küzdő nemzetközi mézpiacon komoly versenyelőnyt jelent a hazai termelők és kereskedők számára a kiváló minőségű és előnyös biológiai tulajdonságokkal rendelkező magyar méhészeti termékek előállítása, de arra kell törekedni, hogy a magyar méz a magyar vásárlók körében is népszerű legyen, növelni kell a hazai eladás mennyiségét.

méz

Az agrártárca az idei évtől kiemelten támogatja a magyar méz előállítását – fotó: Shutterstock

Az "almaháború" nagy indulatokat kavart

Méltatlan helyzetbe hozta a termelőket az ipari alma kirívóan alacsony ára, tekintve, hogy a kilogrammonként 13 forintos felvásárlási ár mellett a termelők önköltsége, így a betakarítás és a beszállítás költsége sem térül meg.

Mivel a tárgyalások kezdetben nem vezettek eredményre, az almatermelők úgy döntöttek, hogy traktorokkal és félpályás útlezárással demonstrálnak. Végül sikerült kiharcolniuk a magasabb árat: a demonstráló almatermelő gazdák és az Austria Juice, a legnagyobb hazai feldolgozó, valamint a Rauch Kft. között megállapodás született.

alma

Az almaháború nagy indulatot gerjesztett – fotó: Pixabay

Természetesen számtalan egyéb fontos témáról is hírt adtunk.

Belvíz és aszály

A mezőgazdasági területek egyre kitettebbek a belvíz és az aszály veszélyének. Hazánkban a víz vagy túl sok, vagy túl kevés. Ugyanazon mezőgazdasági területen márciusi, áprilisi hónapokban még belvízzel küzdünk, majd alig egy hónap elteltével júniustól már a vízhiány fenyeget.

aszály

Az aszály komoly károkat okozott idén a mezőgazdaságnak – fotó: Pixabay

Idén mindkettővel – belvízzel és aszállyal is – meg kellett küzdeniük a gazdálkodóknak. Március 21-én a belvízzel elöntött területek nagysága 71 800 ha volt, ebből 36 600 ha vetés/szántó. A legnagyobb elöntések Békés és Csongrád megyében voltak, ahol 14 000 hektáron volt belvízi elöntés. A belvizes területeken őszi vetésű állományok pusztulhatnak ki, talajmunkával előkészített táblarészek válhatnak megközelíthetetlenné az átmeneti vízborítás miatt. A probléma kezelése ezért komoly fejtörést okozhat a gazdálkodók számára. Felmerül a kérdés: mit lehet tenni a belvíz alól felszabaduló területekkel?

Az aszály és a hőség is hatalmas gondot okozott Európa-szerte, a német mezőgazdasági termelők országos szövetsége (DBV) katasztrofális következményekre figyelmeztetettLondoni pénzügyi elemzők pedig arra figyelmeztettek, hogy a hasonlóan szélsőséges időjárások valószínűleg több tízmillió fonttal drágítják nemzetgazdasági szinten a fogyasztók heti bevásárlását. Az Európai Bizottság intézkedéseket terjesztett elő a nyári szárazság által sújtott területeken gazdálkodó mezőgazdasági termelők nehézségeinek csökkentése és a takarmányhiány elkerülése érdekében.

Klímaváltozás

A klímaváltozásból adódó problémák komoly fejtörést jelentenek a szakembereknek. Egyesek szerint közeledünk egy ökológiai katasztrófához. Németország egyes körzeteiben például a pillangók, bogarak és méhek állománya több mint 70 százalékkal csökkent, ami maga után vonhatja más fajok (pl. madarak) állománycsökkenését is. Ennek megakadályozása érdekében szorgalmazni kell a környezetkímélő gazdálkodás előtérbe állítását és a biodiverzitás megőrzését.

A FAO felszólította az európai államok vezetőit, hogy maximálisan igyekezzenek teljesíteni a párizsi klímaegyezményben foglaltakat, és az átlaghőmérséklet emelkedését világszerte 2 Celsius-fok alatt tartani. A világ élelmiszer-ellátását ugyanis csak az üvegházhatású gázok kibocsátásának fékezésével lehet biztosítani.

Az élelmiszereket érintő kérdéskörre azért is különösen fontos odafigyelni, ugyanis a nem biztonságos élelmiszerek több mint 200 betegség okozói világszerte, köztük egyes rákos megbetegedéseké is, alátámasztva azt, hogy az élelmezésbiztonság és az éhezés visszaszorítása mennyire komplex feladat.

búza

A világ élelmiszer-ellátását csak az üvegházhatású gázok kibocsátásának fékezésével lehet biztosítani – fotó: Shutterstock

A Föld kihalási válsággal néz szembe, amelynek növény- és állatvilága a dinoszauruszok alkonya óta nem látott ütemben pusztul – figyelmeztet Cristiana Pasca Palmer, az ENSZ Biodiverzitási Egyezményének (CBD) teljesítéséért felelős ENSZ-titkárság vezetője. Márpedig a biodiverzitás olyan tőke, amelynek elvesztését nem engedheti meg magának az emberiség.

A Kárpát-medence Európa egyik legrégebbi mezőgazdasági kultúráját őrzi. Magyarország kiemelkedő természeti értékekkel rendelkezik, változatos ökológiai adottságai kedvezőek a biodiverzitásnak. 

Mi lesz a támogatásokkal 2020 után?

A támogatások további sorsa természetesen folyamatosan foglalkoztatja a gazdákat, szakembereket. 
Phil Hogan mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős uniós biztos, miután Nagy István agrárminiszterrel tárgyalt Budapesten, úgy fogalmazott: Magyarország kulcspartner, meghatározó szereplő az új uniós költségvetési időszak és a közös agrárpolitika (KAP) szabályairól szóló alkufolyamatban. Phil Hogan szerint a közös agrárpolitika forrásainak szintje a tagállamok befizetésének növelésével tartható.

Mi lesz az illegális kutakkal?

Az illegális kutak kérdése is a figyelem középpontjába került. Az eddigi szabályok úgy rendelkeztek, hogy 2018. december 31-ig kell fennmaradási engedélyt kérni a 2018. január 1-je előtt engedély nélkül létesített, vízkivételt biztosító létesítményekre, tehát a házi kutakra is. Amennyiben a létesítményt a tulajdonosa határidőig nem engedélyezteti, úgy bírságra számíthat. Azonban az agrárkamara a moratórium 2020 végéig történő meghosszabbítását kezdeményezte.

kút

Elfogadta az Országgyűlés az illegálisan kialakított kutak bírságmentes engedélyeztetési időszakának meghosszabbítását – fotó: Shutterstock

Végül elfogadta az Országgyűlés a kamara kezdeményezésére az illegálisan kialakított kutak bírságmentes engedélyeztetési időszakának meghosszabbítását 2018. év végéről 2020 végéig.

Változások az agrárszabályozásban

Elfogadta az Országgyűlés a földforgalmi törvény és az agrárkamarai törvény módosításást. Ezután csak az agrárkamara területi szervei foglalhatnak állást a földadásvételi szerződésekről, a kialkudott ár megítélésekor pedig figyelembe kell venni a föld jövedelemtermelő képességét. A döntéssel szemben fellebezésre a kormányhivatalhoz, vagy ezen túl bírósághoz lehet fordulni, a bíróság azonban nem változtathatja meg a szakmai döntést.

A Magyarországi Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) a köztársasági elnökhöz fordult a törvénymódosítás miatt. Szerintük a törvény a spekulációt segíti elő, és az érintettek alkotmányos jogait is sérti.

föld

Az agrárkamara területi szervei foglalhatnak állást a jövőben a földadásvételi szerződésekről – fotó: Agroinform.hu

És amikre büszkék vagyunk

Az idei évben újabb rekordot döntött az Agroinform.hu: mezőgazdasági portálunk látogatottsága új rekordot ért el, volt olyan nap, amikor több mint 60 ezer egyedi látogató járt nálunk. A Digitális Közönségmérési Tanács weboldalán található hivatalos online audit szerint 2018. május 14-én az Agroinform.hu mint mezőgazdasági szakportál adta a teljes magyar internet elérésének 1 százalékát.

Továbbá – immár harmadik alkalommal – az Agroinform.hu a MagyarBrands-díjat is megkapta: 2018-ban a „kiváló üzleti márka” kategóriában kapta meg az elismerést, amely az identitás, reputáció és a kiemelkedő márkaminőség mellett a márkaépítésbe fektetett munka elismerését és a pénzügyi megbízhatóságot is jelenti egyben.

Köszönjük minden olvasónknak, hogy 2018-ban az Agroinformon értesült a friss hírekről és a szakmai információkról. Reméljük, 2019-ben is így lesz!