Az elmúlt hetekben az orosz állat-egészségügyi szervek rendkívüli intézkedéseket vezettek be legalább tíz szibériai régióban. A hatóságok tömegesen foglalják le és vágják le a haszonállatokat, ami becslések szerint akár 100 000 szarvasmarhát, sertést és kiskérődzőt is érinthet. Ez a példátlan intézkedés súlyos csapást mér a térség tejágazatára és az állattartó közösségek megélhetésére, írja a dairyglobal.net.


marha

Fotó: Shutterstock


A hivatalos tájékoztatás szerint a drasztikus lépésekre a pasteurellosis és a veszettség kitöréseinek megfékezése miatt van szükség. A helyi gazdálkodók azonban megkérdőjelezik az intézkedések arányosságát és sürgősségét. A közösségi médiában terjedő beszámolók szerint az állatokat előzetes vizsgálatok nélkül, kapkodva szállítják el és semmisítik meg, ami felerősítette a gyanút: a hatóságok valójában a száj- és körömfájás (RSZKF) széles körű elterjedését próbálhatják eltitkolni.

Szakmai aggályok a háttérben

Az iparági szakértők szerint a pasteurellosis önmagában nem indokolna ilyen mértékű állományritkítást. Ezzel szemben a száj- és körömfájás az egyik legveszélyesebb állatbetegség, amelynek megjelenése azonnali és szigorú nemzetközi korlátozásokat von maga után.

Amennyiben beigazolódik a száj- és körömfájás gyanúja, az orosz állatexport-potenciál alapjaiban rendülhet meg. A folyamat már elindult:

  • Kazahsztán már lezárta határait az orosz állati termékek előtt.
  • Kína, amely az orosz sertéshús és tejtermékek egyik legígéretesebb felvevőpiaca, bármikor hasonló korlátozásokat vezethet be.


Veszélyben a külpiaci pozíciók

Oroszország az elmúlt években jelentős sikereket ért el a tejtermék-export terén: 2025-ben a kiszállítások értéke elérte az 500 millió dollárt, ami 13%-os bővülést jelent az előző esztendőhöz képest. Az orosz exportőrök a posztszovjet térségen túl már olyan piacokon is megvetették a lábukat, mint Egyiptom, Algéria vagy Törökország. Egy országos karantén elrendelése ezeket a kereskedelmi kapcsolatokat hosszú évekre visszavetheti.

Belső feszültségek és gyanakvás

A kényszervágások körül nemcsak járványügyi, hanem gazdasági érdekellentétek is feszülnek. Egyes kistermelők szerint a kampány a piac átrendezését szolgálhatja. Azt gyanítják, hogy az állami szintű fellépés a vezető piaci szereplőknek kedvezhet, akik így adminisztratív úton szoríthatják ki a kisebb versenytársakat a nyerstej-előállításból.


Mihail Favorov járványügyi szakértő szerint a titkolózás hátterében esetleg az állhat, hogy a száj- és körömfájás hivatalos bejelentése az egész országot karanténzónává nyilvánítaná, amit a gazdaságirányítás minden áron el akar kerülni. A gazdák számára azonban a sietős állománysemmisítés diagnózis nélkül is egyértelmű üzenetet hordoz: a baj nagyobb, mint amit a hivatalos közlemények elismernek.

Forrás: dairyglobal.net

Indexkép: Shutterstock