Bardócz Tamás ismertetése szerint az EU a 2014-2020 közötti időszakban nagy súlyt helyez az édesvízi halászat, haltermelés (esetleg akvakultúra) fellendítésére, ugyanis a piac igényeivel az unión belüli haltermelés nem tud lépést tartani. A fejenként elfogyasztott átlag évi 23 kilogramm hal felét Norvégiából, Dél-Amerikából, Ázsiából fedezik, ezen aránytalanságon szeretne az unió változtatni. Magyarország a régi tradíciók nyomán jelenleg is a legnagyobb édesvízi haltermelők közé tartozik, a tógazdasági halászatban csupán a lengyelek és a csehek előzik meg - mondta a szakember.

Az uniós források felhasználásával juthat pénz az intenzívebb haltermelésre, ami zárt medencében vízforgatással, tudományosan megtervezett etetéssel egyszerre nagyobb mennyiségű hal nevelését jelenti. Ugyanakkor a hagyományos halastavaknál a költséges iszapkotrás, tófelújítás és a gépesítés támogatásával, az átgondoltabb takarmányozással, a lehalászás gépesítésével új technológiák alkalmazásával jobb minőségű, nagyobb gasztronómiai értékű ponty kerülhet a hálóba, márpedig ez a fajta hal adja a hazai tavakból kifogott hal nagyobb hányadát - tette hozzá.

Amíg Magyarország édesvízi halászatban, haltermelésben az európai élmezőnybe tartozik, addig a fogyasztás alig éri el az évi fejenkénti négy kilót. Az igények feltámasztására a halgazdaságok a választék bővítésére törekednek. Így a ponty mellett a választék bővítésére egyre újabb fajok jelennek meg.

Például a Hajdú-Bihar megyei Tukán afrikai törpeharcsa előállítására rendezkedtek be. Növekszik a pisztráng és a tok halak hazai előállítása is, Jászkiséren pedig a geotermikus víz hulladék hő kihasználására az ínyenceknek való trópusi halfaj, a barramundi tenyésztésére álltak rá. A Biharugra környékén meglévő, de sokáig elhanyagolt tórendszer helyrehozásával egy új halprogram is beindulhat. A terv szerint itt egy feldolgozó üzem épül, ahol a közétkeztetésben is felhasználható szálkamentes haltermékeket állítnak elő - mondta a főosztályvezető.

A haltermelés mellett a szakember szerint nagy jelentősége van a természetes vizeken folyó halgazdálkodásnak is. A halászok és horgászok évente mintegy 6-7 ezer tonna halat fognak ki folyóinkból, tavainkból. Szeptember 1-jén életbe lépett a halgazdálkodást szabályozó új törvény, amelynek egyik fontos célja az orvhalászat visszaszorítása. Ebben sokat segít az is, hogy az új Btk. jogszabály bűncselekménynek minősíti az orvhalászatot, ami segíthet rendet teremteni a nemzeti kincsként számon tartott balatoni, tiszai, dunai élővilág megóvásában - húzta alá a szakember.

Kiemelt figyelmet érdemel szerinte a Balaton, amelynek vize a part menti csatornahálózat kiépítésének jóvoltából a fürdőzők örömére jelentősen javult. A tiszta víz azonban kevésbé kedvez a halaknak, megcsappant a halállomány, aminek ellensúlyozására jelentősen korlátozták a Balatoni Halászati Zrt. tevékenységét, vagyis kevesebb halat foghatnak ki a tóból. A halhiány következtében állt elő az a sajátos helyzet, hogy a part menti halsütödékben jobbára tengeri halat árulnak, a rabsicoknak pedig sokmilliós üzlet a szervezett formában feketén kifogott, az éttermeknek eladott értékes fogas, süllő és más balatoni hal - hangsúlyozta a szakember.

A szigorú új jogszabály azonban gátat vethet e káros gyakorlatnak, mert akár két év börtönt is kaphat a zavarosban halászó bűnöző. Az éttermeknek pedig fogási tanúsítvánnyal kell igazolniuk, honnan származik a feltálalt hal. Az állami halászati társaság viszont ellenőrzött módon, a tó élővilága ökológiai egyensúlyának megőrzésével, a horgászokkal összhangban tevékenykedhet. Mindezek eredményeként várhatóan már akár a jövő évi szezonban a tengeri halak mellett több balatoni keszeg és más hal sül majd a halárusok, éttermi konyhák serpenyőjében - mondta Bardócz Tamás.

Illusztráció: Superior Hírek