Horváth István közölte: bár pontos adatok nem állnak még rendelkezésre, a 2012 augusztusban elfogadott stratégia első évében valószínűleg nem nőtt a hazai sertésállomány a tervezett tíz százalékkal. Úgy vélte, a kezdeti időszakban az is eredménynek számít, ha a csökkenést megállítják. Kifejtette, az intézkedésekkel a tárca azt a célt tűzte ki, hogy hét éven belül meg kell kétszerezni a sertésállományt, amely 2012-ben először hárommillió darab alá csökkent. A statisztikai adatok szerint 2012. december 1-én 2 millió 956 ezer, 2013. június 1-én 2 millió 892 ezer volt az állomány létszáma.

A miniszteri megbízott beszámolt arról, hogy 2013-ban a stratégia végrehajtására szánt 2,6 milliárd forintból 1,6 milliárdot használtak fel. Ezen belül kutatás-fejlesztési programok finanszírozására 143 millió, a tenyésztéshez kapcsolódó központi beruházásokra 207 millió, a bel- és külpiaci megjelenés támogatására 230 millió forintot fordítottak. A termelői egyesületek - a Magyar Fajtatiszta Sertéstenyésztők Egyesülete és a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete - közel 200 millió forintos támogatásban részesültek.

Illusztráció: Napi Gazdaság

Horváth István jelezte: 2014-ben várhatóan hasonló összeget fordítanak a sertéságazati stratégia végrehajtására, mások mellett kutatás-fejlesztésre és a hazai sertéshúsfogyasztás népszerűsítésére. A stratégia keretében új sertéságazati információs rendszert is létrehoznak, mivel nincsenek megbízható adatok az ágazatról - tette hozzá.

A sertéstenyésztők számára elérhető forrásokról szólva megemlítette, az állattartó telepek korszerűsítésére szolgáló 4 pályázati keretből mintegy 25 milliárd forintot fordítottak sertéstelepek korszerűsítésére, a december közepén megnyílt, közel 60 milliárd forintos EMVA-pályázatból pedig az élelmiszer feldolgozók, állattartó telepek technológiai korszerűsítését lehet elvégezni, illetve állattartáshoz kapcsolódó eszközöket és gépeket lehet beszerezni a keretből.

Azt is elmondta: a jövő évben továbbra is a termelők rendelkezésére állnak az állatjóléti támogatások, amelyek idei, 7,2 milliárd forintos sertéstenyésztéshez kapcsolódó kerete biztosan nem csökken. A vidékfejlesztési tárca jövőre az állatjóléti támogatásokat nemcsak hízókra, hanem kocákra is kiterjesztené, jelenleg a terv brüsszeli jóváhagyására várnak - jegyezte meg.

A miniszteri megbízott kifejtette: a legnagyobb lemaradásban a korszerű tenyésztelepek terén van Magyarország a versenytársakkal szemben. Míg Nyugat-Európa fejlett sertéságazattal rendelkező országaiban egy koca szaporulata évente 27-31 malac, addig Magyarországon 21-24. A tenyésztés hatékonysága 70 százalékban a malackibocsátáson múlik, a korszerű állategészségügyi körülmények kocánként 2-3 malaccal növelhetik a szaporulatot - mondta.

A politikus szerint 2014-ben az ágazat jelentős tisztulását és versenyképesebbé válását várják az élő- és félsertés áfájának csökkentésétől, amely január 1-től ötszázalékos lesz. Közölte, eddig egyes feldolgozók akár 50 százalékban is feketén vásároltak alapanyagot, illetve azért vásároltak félsertést vagy élő sertést külföldről, mert import esetén nem kellett finanszírozniuk az áfát. Az alacsony áfatartalom miatt már nem lesz érdemes feketén vásárolni, valamint a hazai sertés versenyképes lesz a külföldről behozott félsertéssel, élősertéssel. Az áfacsökkentés hatását negyedévente vizsgálják majd - tette hozzá.

Kitért arra, hogy középtávon jók a hazai sertéstenyésztők piaci lehetőségei, a Távol-Keleten komoly igény van a sertéshúsra, valamint kedvező az is, hogy a környező országokban alacsony a sertéslétszám. A nagy hagyományokkal rendelkező sertéstenyésztő országokban pedig, mint Dániában és Hollandiában, ahol évente 26, illetve 25 millió sertést állítanak elő, a jelentős környezeti terhelés miatt csökkenteni akarják a sertéslétszámot - mondta.