2023-ra pedig a folytatást prognosztizálják. Nem csoda, hogy csökken a fogyasztás, a vásárlók egyre kevesebbet költenek, megnézik mindennek az árát. Mit lehet tenni, hogy kevés pénzből megéljünk?
A vásárlók egyre kevesebbet költenek – fotó: kimbino.hu
Most olyan éveket élünk, amikor meg kell húzni a nadrágszíjat. Ha csak a legalapvetőbb élelmiszerek árát nézzük: egy kilogramm kenyér ára 2023-ban már nem 400 Ft, hanem 900. Egy liter 1,5%-os tej ára nem 200 Ft, hanem 400. Ha nem lennének érvényben ársapkák, a krumpli, az olaj, a csirkemell és minden ára megindult volna. Ezt mind érzékeljük, hiszen mindenki eszik, még ha állandó éttermi látogató is az ember, egy étlap sem maradhat változtatás nélkül a ’20-as években.
Mit tehet a hétköznapi ember?
Enni kell, költeni kell az ennivalóra. Vagy jár a hetente aktualizált akciós újság a házhoz, vagy be kell gyűjteni a boltokból. Illetve digitálisan is elérhető már mindegyik üzlet katalógusa. Csak figyelni kell apró részletekre, mikor mi, milyen mennyiségben kapható. Ha megnézzük az Aldi akciós újságot, már az első oldalon is látható, hogy dátumhoz kötik: melyik termékhez mettől meddig juthatunk hozzá. (Magyarországon jellemzően csütörtökön indítják az új akciós hetet.) A február 9-én induló héten az újság szerint csak vasárnaptól kapható 6.999 Ft-os darabáron a férfi munkásnadrág. Ahogy lapozgatunk, látni fogjuk, hogy sok élelmiszer árát csütörtöktől egészen szerdáig akciózzák. Majd az ötödik oldalon jön a csavar: csak csütörtöktől szombatig érvényes leárazás például a sovány natúr joghurtra. „3+1 ingyen”, így szól azon az oldalon több termékre is a hirdetés.
Tegyük fel, nem figyelünk erre, és elmegyünk vasárnap telepakolni a kosarat joghurttal, müzliszelettel. A Mozzarella miniből is beteszünk pár zacskóval, hiszen -31%-os leértékelésről ír az újság. Majd a kasszához érünk, fizetünk. Sokan nem nézik meg a nyugtát, csak távoznak a boltból. (Tévedni emberi dolog, a kasszás is tévedhet.) De a jelen példánál mi tévedtünk, megdöbbenünk a magasabb árakon. Mit teszünk? Visszalépünk a kasszáshoz és reklamálunk? Sokunkban nincs mersz ehhez.
Amit tehetünk az a figyelmes olvasás. Ha ki van számítva a havonta elkölthető pénzünk, kevés lehetőségünk van a bevételek és a kiadások kiegyenlítésére.
Olyan éveket élünk, amikor meg kell húzni a nadrágszíjat – fotó: kimbino.hu
Sok kicsi sokra megy
Maradva még kicsit a tervezett bevásárlásnál:
- tüzetesen nézzük át a katalógusokat,
- rendeljünk házhoz, ha olyan területen lakunk, ahova kiszállítanak,
- olyan ételeket készítsünk magunknak, amikhez a hozzávalók kedvezőbb áron elérhetők adott héten,
- legyünk tisztában az egyes termékek átlagáraival, vezessünk árjegyzéket, hogy valóban kedvezőbb legyen az az ár, amin megveszünk valamit,
- vegyük komolyan a kuponakciókat: ha tudunk költeni 15-30 ezer forintot például az Aldinál február 11-12-én, akkor vásároljunk tartós termékeket, hogy meglegyen az értékhatár. 10% „nem piskóta”.
- a gyerekeket hagyjuk inkább otthon bevásárláskor, hogy kevesebb legyen a csábítás, hogy eltérjünk a bevásárlólistától.
Egy környezettudatos ember igyekszik minél kevesebb műanyagot „termelni”, kevesebb műanyagszeméthez hozzájárulni. Sajnos előfordul, hogy kisebb kiszerelésű terméket olcsóbban lehet kapni. Vagyis, egy 175 grammos joghurt literenkénti ára alacsonyabb, mint egy 850 grammosé. Ekképpen több műanyagpohárkát dobunk ki, mint kellene. Ha afféle döntési helyzetbe kerülünk, hogy inkább garasoskodók vagy környezettudatosak legyünk, mérlegelhetjük életvitelünk többi részét is. Ha minél többen digitális formában olvassuk az akciós újságokat, talán kevesebb papíralapú katalógust bocsájtanak ki az üzletek. Vagy, ha házhoz rendeljük az élelmiszert, kevesebb károsanyagot bocsájtunk ki saját autónkkal. (Vannak akciós napok a kiszállítóknál, még ingyen is kihozzák.)
