Hogyan biztosítható a tojássárga sárga színe?

Az ideális tojássárgájaszín nem létezik, mert azt nagyban befolyásolja a fogyasztók preferenciája. Az ázsiai fogyasztók a narancssárgától a vörösig terjedő sárgáját kedvelik, az európai fogyasztók pedig az aranysárgát. Termelőként a tojótakarmányhoz természetes alapanyagok, például sárga kukorica, lucerna, szárított zöldségek vagy más növényi anyagok hozzáadásával hangolhatjuk megfelelőre a sárgája színét.

Praktikák és trükkök, színskálákkal.

A fűliszt például sötétebb sárgát ad, a legtöbb egyéb gabona használata az etetés során pedig világosabbá teszi a tojássárgáját. Az aranyszínű sárgáját alapvetően 2 összetevő határozza meg: a sárga alapszín és az azt mélyítő vörös. A lutein és a zeaxantin azok a karotinoidok, melyek a sárgát, a kanthaxantin pedig az, ami a vöröset biztosítja. A takarmányhoz ennek megfelelően adalékanyagok adhatók, de ezek sajnos nem mindig érik el a kívánt hatást.

Termelőként a tojótakarmányhoz természetes alapanyagok, például sárga kukorica, lucerna, szárított zöldségek vagy más növényi anyagok hozzáadásával hangolhatjuk megfelelőre a sárgája színét.

Termelőként a tojótakarmányhoz természetes alapanyagok, például sárga kukorica, lucerna, szárított zöldségek vagy más növényi anyagok hozzáadásával hangolhatjuk megfelelőre a sárgája színét. Kép: Pixabay

7 probléma a pigmentációval és a beavatkozással


  1. A pigmentek lebomlása a takarmányban: Az adalékanyagokat és előkeverékeket légmentesen záródó edényekben, hűvös helyen és soha ne napfényben tároljuk. Ezenfelül ne tároljuk őket túl hosszú ideig.

  2. Elégtelen mennyiségű karotinoid a takarmányban: Megeshet, hogy a karotinoidok mennyisége nem elegendő. Ez minden bizonnyal akkor fordulhat elő, ha természetes forrásokat használunk, melyekben a koncentrációk eltérőek lehetnek. A hozzáadott pigmenteket könnyebb kezelni.

  3. Elégtelen pigmenttartalék: Azoknak az állományoknak, melyek elkezdenek tojni, elégtelen pigmenttartalékuk keletkezhet. Kezdjük el a pigmentekkel való etetést 2-3 héttel azelőtt, hogy az állomány elkezdene tojni.

  4. Oxidáló anyagok vagy pigmenthalványítók (pigment-antagonisták) a takarmányban: Egyes anyagok, pl. a takarmányban lévő árpa és tritikálé, negatívan befolyásolhatják a pigmentek hatását. Ilyen esetekben nagyobb koncentrációban kell pigmentet adni a takarmányba. Ha az oxidálószerek a bűnösök, adjunk antioxidánsokat.

  5. Rossz takarmánykeverés: Mindig készítsünk előkeveréket a pigmentekből, mielőtt véglegesen a takarmányba keverjük azokat. Ez a módszer jobb keverési eredményeket eredményezhet.

  6. Rossz tárolási körülmények: Tartsuk a takarmányt hűvösen és szárazon. A takarmány nedves és/vagy meleg körülmények között történő tárolása csökkenti a pigmentek hatékonyságát.

  7. A takarmány durva kezelése vagy szállítása: Óvatosan kezeljük a takarmányt, hogy a különböző összetevők ne váljanak szét. Különösen ügyeljünk ennek ellenőrzésére, ha a takarmányozási rendszerben csigahengeres továbbítót használunk.

(Forrás: poultryworld.net)