Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára a KSH összegzését kommentálva kiemelte: a sertések száma egy éve folyamatosan növekszik, tartósan 3 millió felett van. Emlékeztetett: a sertésszám-növekedés az élő és félsertések áfájának 5 százalékra való csökkentésének is köszönhető, amelynek hatására nőtt a kereslet a hazai hízó és vágósertés iránt. Ez a külkereskedelemben is kedvező elmozduláshoz vezetett, csökkent az élő sertés kivitel, míg jelentősen nőtt a nagyobb hozzáadott értékű sertéshús export. Emellett pozitívan hatott a sertés állatjóléti támogatásának a növelése is. A takarmányárak a múlt évi jó termésnek köszönhetően szintén kedvezően alakultak, továbbá sikerült leküzdeni a kéknyelv-betegséget és elérni az Aujeszky betegségnél a mentességet is, ami ugyancsak jótékony hatású a sertéságazatra – tette hozzá.

A sertésállomány további növekedését segíti elő az anyakoca állatjóléti támogatás bevezetése. Utóbbi programmal megkétszereződik e területen az állatjóléti támogatás összege, így az idén a tavalyi 8,5 milliárd forinttal szemben 17,1 milliárd forint áll rendelkezésre erre a célra. A szarvasmarhánál is nőtt az állatszám az egy évvel korábbihoz képest, 2014 decemberében 802 ezer volt. Az állomány fél év alatt 13,3 ezerrel, egy év alatt 19,7 ezerrel gyarapodott.

A szarvasmarhák száma 2012 óta emelkedik, amióta a kérődző-programot bevezette a minisztérium. A szarvasmarha állomány utoljára 2000-ben volt magasabb a mostaninál (805 ezer). Szintén kedvező folyamatok jellemzőek a tyúkágazatra, ahol egy év alatt mintegy egymillióval emelkedett az állomány. Kedvezőnek mondta az államtitkár, hogy a kacsa- és a pulykaállomány is emelkedett az országban, megjegyezve, hogy a ludak száma kissé csökken.

Czerván György elmondta, hogy a juhállománynál van ugyan egy kisebb stagnálás, de ennek technikai okai vannak. Az új támogatási rendszer - ami ettől az évtől működik - ezt a gondot megoldja, és a juhállomány is tovább növekszik az országban – tette hozzá. Kitért rá: a piaci viszonyokat az állattenyésztés terén az orosz embargó kedvezetlenül befolyásolja, a leggyakrabban a másodlagos piaci hatások révén, mivel árcsökkentő hatású. Mindennek ellenére az a törekvés, hogy az állattenyésztés aránya a mezőgazdaságon belül növekedjen, már kézzelfogható eredményeket hozott. Ezt jelzi - mutatott rá az államtitkár -, hogy a múlt évben az előzetes adatok szerint, az állattenyésztés kibocsátása 5 százalékkal nőtt, ennek köszönhetően mintegy 1 százalékkal emelkedett az aránya a magyar mezőgazdaságban, és így elérte a 35 százalékot. Ezt az emelkedés pedig egy kiugróan magas növénytermesztési eredményesség mellett sikerült elérni – fűzte hozzá az államtitkár.