A Magyar Állatorvosok Világszervezete (MÁVSZ), a magyar állatorvosokat határokra tekintet nélkül összefogó szervezet évente általában kétszer, tavasszal és ősszel tart szakmai előadásokat, programokat tartalmazó kétnapos konferenciákat, valamint diáktáborokat. Az idei őszi konferenciának (november 17-18.) a felvidéki Kassa adott otthont, amelyen az öt régióból (Magyarország, Románia, Szerbia, Ukrajna, Szlovákia) érkezett közel 300 állatorvos és állatorvostan-hallgató vett részt.

Ez a konferencia azonban rendhagyó volt, ugyanis nemcsak a szakmai fejlődésről szólt, hanem az ünneplésről is, annak apropóján, hogy a MÁVSZ idén ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját.

A pénteki napon plenáris előadások voltak a manapság aktuális témákban. Az előadások előtt Sziebert Gergely, a konferencia főszervezője köszöntötte a résztvevőket, majd ismertette a szervezet 20 éves múltját. A visszaemlékezést Sótonyi Péter rektor, a Magyar Állatorvosok Világszervezetének alelnöke folytatta. Külön kiemelte, milyen fontos a nemzetközi kapcsolatok ápolása mellett az ifjú generációval való szoros együttműködés, a diákság támogatása.

Szlovákiai főállatorvosa, Jozef Bíreš magyar szóval köszöntötte a konferencia résztvevőit, majd szlovákul adta elő a friss kutatási eredményeket is mutató gondolatait az élelmiszerek kettős minőségéről. Az előadók sorát Bognár Lajos magyarországi főállatorvos folytatta. Az aktuális járványügyi helyzeteket vázolta fel, külön kihangsúlyozva az afrikai sertéspestis magyarországi, illetve közép-európai állapotát.

Felhívta a figyelmet a vadászokkal való közös együttműködés fontosságára, a prevencióra, az aktív surveillance-re, a házi sertésállományok zárt tartására. Ezekkel a módszerekkel

talán megállítható a magyar húspiacot is fenyegető járvány.

Továbbá bemutatta a járvány elleni védekezés jogi és gazdasági hátterét, lehetséges következményeit.

Mint mondta, a járványvédelemben szintén óriási szerepe van az országok közötti kapcsolatnak, ugyanis csak összefogással, csapatmunkával előzhető meg a vírus terjedése. Az olyan nemzetközi szervezetek, mint a MÁVSZ, segítik a határon átívelő kapcsolatok kialakítását, így egy ilyen válságos helyzetben megkönnyítik az állatorvosok közti együttműködést.

állatorvos

Talán megállítható a magyar húspiacot is fenyegető afrikai sertéspestis járvány – fotó: Shutterstock

Utána Oravecz Márton, a Nébih elnöke a fipronilos tojásbotrányt ismertette. Mint mondta, ez az élelmiszerbotrány is megerősíti azt, hogy

egy állatorvosnak nem csak a rendelőben vagy az istállóban van feladata.

Az élelmiszerlánc felügyeletének, eredményes működésének, az egységes ellenőrzésnek alapeleme az állatorvos jelenléte.

Ezt követően az EU melléktermék-feldolgozási stratégiáit mutatta be Gombos Zoltán. Ismertette az állati eredetű melléktermékek helyes kezelését, a hazai és nemzetközi szabályozásának jogi hátterét, az ártalmatlanítási módokat. Szóba került például a madárinfluenza során leölt madártetemek sorsa is.

A hulladékgazdálkodási gyorstalpaló után a digitalizáció világa került előtérbe. Pajor Gábor állatorvos-informatikus a jövő lehetőségeit mutatta meg. Összefüggést teremtett az állatorvos, az informatikai programok, valamint a mindennapok során keletkező adathalmazok között. A jövőt az adatok elemzésére alapozott döntésekben látja, melyekkel a termelés még eredményesebbé tehető. Egy holisztikus szemléletet mutatott be, melyben

a takarmányozás, az állattenyésztés, a járványvédelem közös pontja az állatorvos.

Rácz László szintén ezt a gondolatmenetet folytatta. A digitalizáció elengedhetetlen eszköze, netán feladata lesz a jövőbeli állatorvosoknak. A Z-generáció tagjai már természetes dolognak veszik, hogy szinte minden digitális alapú, azonban a mostani 40-50 éves korosztálynak kihívást jelent e technika alkalmazása. A téma vitaindító jellege aktivizálta a hallgatóságot.

laptop

A jövő az adatok elemzésére alapozott döntéseké? – fotó: Shutterstock

A szombati napon két szekció előadásait hallgathatta a közönség. A nagyállat-szekcióban szó volt többek között emésztőszervi betegségek diagnosztikájáról Bakos Zoltán előadásában. Molnár Ladislav a szabadon legeltetett szarvasmarhák és a vadon élő állatok interakcióinak megelőzésére hívta fel a figyelmet. Abonyi Tamás, a Nébih Állategészségügyi Diagnosztikai Intézet igazgatója az afrikai sertéspestis, illetve egyéb betegségek diagnosztikájához elengedhetetlen vizsgálatokhoz beküldött mintákkal kapcsolatban nyújtott iránymutatást. Ismertette a leggyakoribb mintavételi/küldési hibákat, elmondta, mire érdemes figyelni a laborba küldés előtt.

A kisállat-szekcióban Balogh Nándor a dirofilariosisok labordiagnosztikai vonatkozásait ismertette. Vajdovich Péter pedig a daganatterápia újításait, valamint citológiai érdekességeket mutatott be. A kisállat-szekció résztvevőinek Németh Tibor sebészeti előadásokat tartott az ovariectomia és ovariohysterectomia technikájáról, szövődményeiről, valamint a gyomor- és vékonybélsebészet aktualitásairól. Fok Éva a szemészeti parazitózisok néhány esetét ismertette.

A nagyállat-szekció témái közt szerepelt a varroa atka kártétele a méhészetekben Keresztesi Zoltán előadásában. Rátky József a korszerű, gazdaságos mangalicatenyésztésbe adott bepillantást. Pájity Mária pedig az élelmiszer-biztonság és az állatorvoslás párhuzamát mutatta be.