Az utóbbi időszakban egyre nagyobb hangsúlyt kapott, hogy lehetetlennek tűnik az agrárium fejlődése, hatékonyságának növelése többek között a generációs problémák megoldása, illetve a termékpályás együttműködések aktivizálása nélkül. Szintén folyton napirenden lévő kérdés a mezőgazdaság digitális átállása és fenntarthatóbbá, környezetbarátabbá tétele. Az új KAP Stratégiai Terv sok tekintetben folytatja a már megkezdett fejlesztési irányokat, de új vagy részben új elemekkel is kibővült, választ adva az imént felsorolt kihívásokra.

A hazai KAP Stratégiai Terv intézkedései közül az alábbiak lesznek azok, amelyek a dokumentum szerint nem rendelkeznek előzményekkel (vagy csak részben), és a 2023-2027-es időszakban lehet majd pályázni az új programok keretében.

Új KAP I. pilléres intézkedések

  • A fenntarthatóságot elősegítő, kiegészítő, átcsoportosítással nyújtható jövedelemtámogatás (redisztributív támogatás) (CRISS). Az intézkedésnek alapvetően az a célja, hogy a közvetlen támogatások elosztása igazságosabb legyen. Az intézkedés elősegíti a kis és közepes méretű mezőgazdasági üzemek irányába történő forrásátcsoportosítást az üzemek első hektárjainak emelt szintű támogatásával.
  • Agrárökológiai Alapprogram (AÖP) - A program keretében a gazdálkodók az éghajlat- és
    környezetvédelmi célokat szolgáló, önkéntesen vállalt jó gyakorlatok elvégzéséért évenként
    egyösszegű hektáralapú kifizetésben részesülhetnek.

Új KAP II. pilléres intézkedések

  • Induló vidéki vállalkozások támogatása: a beavatkozás célja a helyi szükségleteket kiszolgáló árutermelő vagy szolgáltató vállalkozások indításának előmozdítása a vidéki térségekben. Kiemelt figyelmet kapnak a tanyás települések és a vállalkozáshiányos aprófalvas területek.
  • Generációs megújulás támogatása: A mezőgazdasági termeléssel élethivatásszerűen foglalkozni kívánó gazdálkodók indulását segíti elő az intézkedés. Kiemelt cél a mezőgazdaságban és erdőgazdaságban tapasztalható elöregedés megállítása, az agrár-nemzedékváltás ösztönzése, valamint a fiatalok vidékről történő elvándorlásának csökkentése. A mezőgazdasági tevékenység megkezdése feltételezi az önálló üzleti tevékenység megkezdéséhez szükséges alapvető szakismeretek, valamint a termelési potenciál (földterület, állatállomány stb.) meglétét. (Az intézkedésnek részben előzményének tekinthető pl. a fiatal gazda pályázat, de új támogatási konstrukció is kilátásban van.)
  • Minőségbiztosítási és minőségirányítási rendszerekhez való csatlakozás: már működő minőségbiztosítási vagy minőségirányítási rendszerekhez való csatlakozás támogatása. Részt vehetnek az együttműködésben a minőségrendszerhez újonnan csatlakozó termék-előállítók és a nekik beszállító alapanyag-termelők. A támogatás két részből áll majd: egyik díjazás a rendszerbe történő csatlakozás után jár, a másik pedig a meghatározott időszakig való bennmaradás után.
  • Társadalmi agrárvállalkozások együttműködései: az ágazat szereplői közötti alacsony szintű együttműködési és innovációs készségek számos módon akadályozzák a versenyképesebb, erőforrás-hatékonyabb, illetve a környezeti feltételekhez jobban alkalmazkodó, összehangolt gazdálkodási struktúrák fejlődését. Az intézkedéssel ezeket az együttműködéseket kívánják erősíteni.

bálázógép a szántóföldön

A mezőgazdasági termeléssel élethivatásszerűen foglalkozni kívánó gazdálkodók indulását segíti elő majd a "Generációs megújulás támogatása" – Fotó: Envato

  • Térségi aktív és ökoturisztikai együttműködések: a beavatkozás célja a mezőgazdasági termelők, gazdák, tanyagazdák és egyéb helyi szereplők között agrár-, aktív és ökoturisztikai együttműködések ösztönzése.
  • Biomassza-potenciál lokális közcélú felhasználásának támogatása: a beavatkozás keretében olyan önkéntes együttműködések létrehozását támogatják majd, amelyekben a helyi biomassza-alapanyagot előállító gazdálkodók és helyi közszolgáltatást nyújtók hosszú távú megoldást találnak a biomassza fenntartható hasznosítására (pl. import fosszilis tüzelőanyag kiváltása, lokális biomassza-alapanyag felhasználása, a legjobb elérhető technológiák alkalmazása).
  • Vadgazdálkodási együttműködések támogatása: cél a mezőgazdasági termelés biztonságának növelése, a károk megelőzése és a biodiverzitás megőrzése.
  • Vidékfejlesztési digitalizáció támogatása: a beavatkozás célja aktív helyi közösségek
    létrehozása, a digitalizáció adta lehetőségek kihasználása a közösségi fejlesztésekre, a
    kommunikáció erősítésére, a vidéki közösségek együttműködésének, valamint a térségi
    együttműködések fokozás, okos falu stratégiák megalkotása.

Az új vidékfejlesztési és agrártámogatásokban azonban nem csak az új intézkedések hoznak majd jelentős változásokat, hiszen sok tekintetben a támogatási struktúra is átalakul. A magyar KAP Stratégiai Tervről legutóbb a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara készített összefoglalót, fontosabb, rendszerszintű megállapítások:

  • Maximális forrás biztosítanak a termeléshez kötött támogatásokra, jelentős pénzügyi segítség áll majd rendelkezésre a fiatal gazdáknak.
  • Új zöld beavatkozás az I. pillérben (Agroökológiai Alapprogram).
  • Új elem a kis és közepes birtokmérettel rendelkező gazdaságok támogatása, amely a közvetlen kifizetések 10%-ának újraelosztását jelenti.
  • Kiemelt szerepe lesz az AKG és ÖKO támogatásoknak, valamint az Agrárkutatási, Innovációs és Tudásmegosztási Rendszernek.