A javaslat alapján az Unió költségvetése 7 évre 1087 milliárd euró lenne, ami 50 milliárd euróval kevesebb az Európai Bizottság által javasolt heves vitákat kiváltó összeghez képest.
A tervezet a költségvetésen belüli kiadások részarányát is megváltoztatja, így változik a kohéziós politika és a közös agrárpolitika részaránya is. Az előbbi 29,1%-ról 29,6% és 29,8% közé, az utóbbi 28,6%-ról 30,5-30,9%-ra növekedne.
334,284 milliárd euró jutna a közös agrárpolitikára – fotó: Pexels
A közös agrárpolitika első pillérére (piaci támogatások, közvetlen kifizetések) 254,247 milliárd eurót szánna a fin elnökség, a második pillérre (vidékfejlesztés) pedig 80,037 milliárd eurót különítene el.
Ahogy a Bruxinfo is rámutat, ezzel az a gond, hogy már az Európai Bizottság korábbi javaslata is negatívan érintette volna Magyarországot ezen a két területen, most viszont a finn tervezet még 50 milliárd euróval csökkentette a főösszeget. Így a kis aránymódosítással együtt a mérleg még mindig kedvezőtlen számunkra.
Ez annak köszönhető, hogy egy ország GDP-je arányában lehívható felzárkóztatási támogatások felső határértéke nem változott. Magyarország esetében ez az EU átlag 65-70% közötti egy főre jutó GNI-mutatóval GDP-jének 1,55 százaléka lenne, ami 40 százalékkal alacsonyabb a jelenlegi szintnél.
Ráadásul a hírportál értesülései szerint a közvetlen kifizetéseknél az uniós átlag alatt lévő balti országok és Románia felzárkóztatását valamennyi uniós tagállamnak finanszíroznia kellene, így Magyarországnak is.
A módosított tárgyalási keret továbbá átcsoportosítana forrásokat a gazdagabb átmeneti régióktól az elmaradottabb régiók felé, de ez valószínűleg nem érinti a közép- és kelet-európai tagállamok mérlegét.
_fill_100x75_0.jpg)
