A beruházásösztönzéssel foglalkozó ügynökség (HIPA) a minden rekordot megdöntő tavalyi évnél is sokkal jobb első fél évet zárt. A vállalatok vezetőivel 47 beruházásról állapodtak meg, köztük a Hunent Zrt.-vel, aminek eredményeként 8500 új munkahely jön létre Magyarországon, és több mint 430 milliárd forintnyi beruházás valósulhat meg – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ünnepségen.

Hozzátette, a Mélykúton megépülő üzem már a negyedik olyan élelmiszeripari beruházás az idén, amely a HIPA megállapodásán nyugszik. Itt 350 új munkahelyet hoznak létre, ehhez a magyar kormány 4,4 milliárd forintos támogatást biztosít.

Beszélt arról is, hogy a Mélykúton megépülő üzemhez kapacitásban és technológiai fejlettségben is kevés hasonló kacsavágóhíd és -feldolgozó van Európában. Emlékeztetett, hogy augusztus 24-én Magyarországot újra madárinfluenzától mentes övezetté nyilvánították, és ez azt is jelenti, hogy a magyar kacsa-, liba- és baromfitermékek visszatérhetnek azokra a távol-keleti piacokra, ahol rendkívül kedveltek a magas minőséget képviselő hazai termékek.

Szijjártó Péter szerint a beruházás azért is jelentős, mert nemzetközi banki szerepvállalással valósul meg. Magyarország 2014-ben lépett be újra a Nemzetközi Beruházási Bankba, és a 40 millió eurós alaptőkéjével a harmadik legjelentősebb részvényesnek számít. A banknak a mélykúti az első Magyarországon finanszírozott beruházása, amihez 7 milliárd forintnyi hitelt biztosít.

kép

Bányai Gábor, a térség országgyűlési képviselője, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Balogh Zoltán és Kiss István, a Bács-Tak Kft. tulajdonosai az alapkőletételen – fotó: MTI

Weiss Kurt, a Hunent Víziszárnyas Feldolgozó Zrt. vezérigazgatója a zöldmezős beruházásról kijelentette: a mintegy 8,8 hektáros telken a beépített terület nagyjából 18 ezer 300 négyzetméter lesz. Az első ütemben, várhatóan 2018 októberéig felépítenek egy víziszárnyas-vágóhídat, egy feldolgozóüzemet, egy hűtő- és fagyasztóházat, valamint egy szennyvíztelepet. A teljes beruházás második üteme várhatóan 2019 év végére fejeződik be.

A vágási kapacitásról elmondta: az üzem tízórás műszakban 50 ezer kacsa vagy 25 ezer húsliba feldolgozására lesz alkalmas. A társaság nettó árbevételéből mintegy 37 százalékkal a belföldi, 63 százalékkal pedig az exportpiac részesedik. Az exportértékesítés jelentős része az uniós országokba, ezen belül is a legnagyobb mértékben Németországba irányul. A belföldön értékesített áru zömmel a kis- és nagykereskedelmi egységeken keresztül jut el a fogyasztókhoz.