Veszélyezteti a hazai ellátást az idei kukoricatermés, mert a gazdálkodók a legpesszimistább előrejelzéseknél is kevesebb, 2,3-2,4 millió tonna árumennyiséget takarítottak be az aszály miatt. Ráadásul a termés egy része olyan gombatoxinokkal fertőzött, amelyek ha a takarmányokon keresztül bekerülnek az elfogyasztott állati eredetű élelmiszerekbe emberi megbetegedéseket is okozhatnak - írja a novekedes.hu

kukorica

A nehézségeket tovább fokozza, hogy a gyenge hozamok mellett a száraz és meleg időjárás kedvezett azoknak a kukoricán élősködő gombafajoknak, amelyek méreganyagokat (toxinokat) termelnek – fotó: pixabay.com

Döbbenetes terméskiesést okozott az aszály

A hazai agrárpiaci szereplők kénytelenek elfogadni a tényt: kukoricából az idei össztermés alulmúlta még a legpesszimistább előrejelzéseket is.

A gazdálkodók csupán 2,3-2,4 millió tonna kukoricát arattak le, ami a szántóföldi növénytermelés teljesítményében egyértelműen negatív rekordot jelent.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 1990 óta gyűjti az adatokat ezzel kapcsolatban, amelyekből kiderül, hogy eddig a 4-5 millió tonnás éves terméseredmények számítottak kirívóan rossznak. Jó években ugyanis a betakarított termésmennyiség elérte a 8-9 millió tonnát is, ezekhez képest valószínűtlenül kevésnek tűnnek az idei hozamok.

A legnagyobb problémát a szárazság okozta, ami a gazdálkodók közé az eredményesség tekintetében éles választóvonalat húzott. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy azokban az üzemekben, ahol az öntözési feltételeket kiépítették, most is elérhetők voltak a legalább 6-7 tonnás hektáronkénti átlagok, míg az öntözés nélküli területeken – elsősorban az Alföldön – az aszály teljesen felperzselte a kukoricaföldeket. A csaknem 960 ezer hektáros kukoricaterületből körülbelül 240 ezer hektáron semmi sem termett, így ezeken a helyeken a növényállományokat le kellett silózni vagy be kellett tárcsázni.

A termés egy része gombatoxinokkal fertőzött

A nehézségeket tovább fokozza, hogy a gyenge hozamok mellett a száraz és meleg időjárás kedvezett azoknak a kukoricán élősködő gombafajoknak, amelyek méreganyagokat (toxinokat) termelnek. Jelenleg az úgynevezett aflatoxinos fertőzések jelenthetnek nagy veszélyt, mert

ezen vegyületek a takarmányokkal bekerülhetnek a haszonállatok – a sertések, a szarvasmarhák, és a baromfifélék – szervezetébe, majd az állati eredetű alapanyagok révén az elfogyasztott élelmiszerekbe: a húsokba, a tejbe, a tojásba is.

Az aflatoxinok már kis mennyiségben is mérgezést okozhatnak, májkárosító és rákkeltő hatást fejthetnek ki. Károsan befolyásolják a szervezet védekezőrendszerét és a sejtek örökítő anyagát, nagy mennyiségben pedig gyors lefolyású, akut mérgezést idézhetnek elő, aminek a  következtében olyan súlyos májelégtelenség alakulhat ki, ami akár halálhoz is vezethet.

takarmányokban és az élelmiszerekben az aflatoxinok megengedett mennyisége szigorú határértékekhez kötött, az ezeknél nagyobb koncentrációt tartalmazó termékek takarmányozásra, illetve élelmiszerként nem használhatók fel.

kukorica

A prognózisok szerint az éves takarmányozási igények kielégítésére ez a mennyiségi értelemben katasztrofálisan gyenge termés is elegendő lenne – fotó: pixabay.com

A bioetanolgyártók jelenthetik a megoldást - vagy mégsem?

Annak érdekében, hogy az állat- és humánegészségügyi kockázatokat csökkenteni lehessen az lenne a legjobb megoldás, ha a fertőzött kukoricatételeket ki lehetne vonni a hazai piacról. Arról, hogy ez nagyságrendileg mennyi kukoricát jelent különböző hírek látnak napvilágot. A kifogásolt mennyiségeket a hazai bioetanolgyártók vásárolhatnák fel, mivel az üzemanyagokba kevert bioetanol felhasználását a mikotoxikus szennyezettség nem akadályozza.

Sokkal fontosabb kérdés a gyártás során képződő fehérjetartalmú társtermékek (CGF, DDGS) sorsa, amelyekben a koncentráció növekedése miatt a fertőzött alapanyag méregtartalma fel is dúsulhat, így ezek alkalmatlanokká válhatnak a takarmányozásra.

A novekedes.hu információi szerint a bioetanolgyártók már végeztek is előzetes kalkulációkat a takarmányozásra felhasználhatatlan kukoricakészletek felvásárlására, amelyek eredményeként csak a piaciaknál alacsonyabb árakat vállalnának be.  Az aszálykárokkal egyébként is sújtott termelők számára ezek az árak nem számítanak vonzó ajánlatnak, így a hazai gabonaszektorban a toxinos kukoricák sorsa egyelőre rendezetlennek tűnik.

A prognózisok szerint az éves takarmányozási igények kielégítésére ez, a mennyiségi értelemben katasztrofálisan gyenge termés is elegendő lenne, hiszen az állatállomány szükséglete már csak 1,5-1,6 millió tonnára tehető az állatartó gazdaságok számának a csökkenése miatt.

Ugyanakkor a hazai felhasználást jelentősen növeli a bioetanolgyártás, konkurenciát teremtve az állattenyésztő vállalkozásoknak. A bioetanol célú feldolgozás igénye elérheti akár az évi 2,7-3,0 millió tonnás mennyiséget is, bár az idén a felvásárlásiár-növekedés és az alapanyagproblémák hatására az érintett cégek is visszafoghatják termelésüket.

kukorica

Bár takarmánykukoricát több környező országból is lehet vásárolni, a legtöbb áru mégis Ukrajnából érkezik – fotó: pixabay.com

Magyarországnak fel kellett adnia a kukoricapiaci nettó exportőri pozícióját

A FAO alapvető élelmiszereket tartalmazó árindexe - ami a magyar gabonapiac szempontjából is fontos iránymutató - március óta folyamatosan csökken, és ezt a tendenciát követi a gabonákra vonatkozó kimutatás is.

A hazai gabonaáraknál viszont az elmúlt hónapokban egy ezzel ellentétes, áremelkedő trend érvényesült, csak az elmúlt hetekben kezdődött némi korrekció, így az itthoni árviszonyok csak jókora késéssel követik a nemzetközi folyamatokat.

Egyértelmű, hogy a gyenge termés miatt hiányzó árumennyiséget behozatalból kell pótolni, hiszen az éves állattenyésztési és ipari igények együttesen elérik a 4,0-4,5 millió tonnát. Az idén felbillent a megszokott egyensúly. emiatt Magyarországnak a kukoricapiaci nettó exportőri pozícióját fel kellett adnia, és az ágazati szereplőknek milliós nagyságrendben kell terményeket importálnia.

Bár takarmánykukoricát több környező országból is lehet vásárolni, a legtöbb áru mégis Ukrajnából érkezik. A beszállítások folyamatosak, így az ukrán kukoricaárak az itteni árviszonyokra is hatnak, de az orosz-ukrán háború  továbbra is erőteljesen befolyásolja és kockázatossá teszi az importlehetőségeket.

Sokan szavaztak az őszi kalászosokra

Az őszi mezőgazdasági munkálatok során kiderült, hogy a gazdálkodók a sokkszerű idei időjárási tapasztalatok miatt a korábbiaknál sokkal több őszi kalászost vetettek. Az őszi búza vetésterülete hosszú idő után ismét egymillió hektár fölé emelkedett, így előfordulhat, hogy a kukorica vetésterülete 2023 tavaszán jelentősen visszaeshet, ami szintén hatással lehet a hazai gabonapiacra.